Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásairól: Magyar Nyelv LXXV (1979), 273-82
273 val való megegyezés teljesen ponton. Ezen az sem változtat, hogy az arab "' hangértéke fi. hiszen talán nem túl merész feltevés, hogy a X. századi magyar forma szintén fi-ve 1 hangzott. A negyedik vezér X.s.nuln nevének első j--szel jelölt betűje szintén h. j. n vagy /-re egészíthető ki. A magam részéről e pillanatban meggyőző olvasatot javasolni nem tudok. Valószínűnek vélem azonban, hogy a magyar és török régiség hivatott ismerői itt is rá tudnak majd mutatni a név eredetijére. Az ötödik vezér l.j.s. nevének feltehető magyar eredetije tudomásom szerint nem szerepel a X. századi magyar névanyagban. Csak az látszik biztosnak. a szókezdő l-re való tekintettel, hogy itt semmiképpen sem török, hanem magyar névről van szó. Az eredeti magyar fonna elsősorban Linz vag\ Lé-sz lehetett. Ha azonban a régi magyar névadás ismerői ezekből az alakokból kiindulva nem tennének javaslatot a név azonosítására, akkor a magam részéről egy egészen esekély — rövidke vonalnyi — paleográfiai eltérést tudnék elképzelni. Ebben az esetben L.j.l.-t olvashatunk, ami tökéletes megfelelője volna a krónikáink ban és az idegen forrásokban Bulesú vezértársaként szereplő Léi (Lehel) nevének. Ez azt jelentené, hogy Léi már 942-ben is együtt portyázott Bulcsúval Nyugat-Európában. Természetesen nem szabad elfelej teniink, hogy filológiailag nagyon meggondolandó egv hapax legomenon adat akár legcsekélyebb emendálása is, hiszen különböző kisebb változtatásokkal szinte tetszés szerinti olvasatokat lehet elérni. A hatodik vezér neve vízkár miatt elmosódott a kéziratban. Ezért csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a betűk megadott rekonstrukciója igen bizonytalan, s hogy a magyar eredetire vonatkozólag javaslatot tenni e pillanatban nem tudok. A hetedik vezér neve elejének olvasata bizonytalan. Az első betű talán h és egy w (ua es') is lehet előtte. A h hang előfordulása már maga is feltűnő egy arab átiratban, minthogy az arabok ezt a hangot csalk a legritkábban, gyakorlatilag sohasem használták az idegen szavak feljegyzésében. Megkii böztető pontokat azonban a h hang jelére is jogosak fagyunk tenni. így, ha a két h alá tesszük a pontot, akkor két <jf-t kapunk, ha pedig föléje, akkor kél postpalatalis spiráns h-1; így elvileg tehát a? H.r.h.r.i, vagy.'' G .r.ğ.r .i formák vagy a ponttal kiegészített betűk különböző kombinációi lehetségesek. Men jegyzem azonban még, hogy az r fölé is helyezhetünk pontot, amely esetben a z jelét kapjuk helyette. Más lapra tartozik, hogy az eredetire, a lehetséges olvasatok nagy száma ellenére, javaslatot tenni e pillanatban sem magyar, sem török nevekből kiindulva nem tudok. 6. A ,.hét vezér" puszta említése is rendkívüli jelentőségű adat azonban Ibn IJaiján tudósításában. Fontossága abban áll, hogy közelebb visz bennünket a magyar őstörténet immár nagyon régi, "hét vezér"-problémájának megoldásához. Azt ugyanis, hogy a magyarság a honfoglalás korában és azután is ismert valamilyen hagyományos hetes felosztást, eddig is jól tudtuk Kiderült ez elsősorban a krónikák hét-magyar kifejezéséből, amely teljes összhangban áll Konstantinos császárnak a hét magyar törzsről adott leírásával. De gestaíróink nemcsak „hét törzs"-nek értelmezik a hét-magyar kifejezést, hanem ,,hét-vezér"-nek is, akiknek nagy szerepet juttatnak a honfoglalásban. Felmerül tehát a kérdés, használták-e őstörténeti hagyományaink a hét-vezér nevet is a hét-magyar mellett, vagy pedig volt-e a hét-magyar-nak eredeti 'hét vezér' jelentése is. Erre a kérdésre, most Ibn ÍJaiján tudósításának bir137
