Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Czeglédy Károly munkásságáról

sorozatának kibogozásához. Az avarok (zsuan-zsuanok) elől Attila birodalmának felbomlása után (463 körül) — amint ezt Czeglédynek sikerült kimutatnia — a kínaiaknál tie-lö néven is szereplő ogur-bolgárok érkeztek a Volgától nyugatra elterülő steppére. Az őket lakóhelyükről elűző szavirok hamarosan (503-ban) követték őket, azokat pedig a lavinát eredetileg elindító avarok (558). Az 567-ben Európa területére érkező türkök fennhatósága alá került a kazárok területe is. A Volga-Don vidék történetét végigköveti Czeglédy egészen a kazár birodalom felbomlásának korszakáig. Mindennek a roppant távlatokat nyitó eseménysorozatnak rendkívül tömör, de sok új kutatási eredményt tartalmazó összefoglalását adta Czeglédy Károly a Körösi Csorna Kiskönyvtár 8. kötetében „Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig" címmel. E műnek némi kiegészítésekkel ellátott angol nyelvű változata nemrégen jelent meg az Archívum Eurasiae Medii Aevi III. kötetében (1983). Tudományos pályafutása alatt Czeglédy háromszor is foglalkozott a belső-ázsiai és kelet-európai nomád népek (ogurok, oguzok, ujgurok, és türkök) törzsi szervezetének kérdéseivel. E tanulmányai határainkon túl is széles körű, pozitív fogadtatásra találtak. Üjabb tanulmányaiban a kimák-kipcsak népek kialakulásának és vándorlásaiknak mindezideig alig ismert történetével foglalkozik. Huzamos ideje munkában van vezetése alatt álló munkaközösség közreműködésével a magyar történelem keleti forrásainak hét kötetre tervezett kiadása eredetiben és fordításban megfelelő bevezetésekkel. Iszlám-vonatkozású cikkei közül a legfontosabbak közé tartoznak még az Árpád-kori Magyarország mohamedán lakosainak eredetéről, valamint a magyar kalandozó seregeknek a kordovai kalifátus területén, i.sz. 942-ben végrehajtott támadásáról szóló, új forrásanyagot is feltáró tanulmányai. Czeglédy Károly eddigi kutatásai új, szilárd eredményekkel gazdagították nemcsak a magyar őstörténet kutatása szempontjából közvetlenül számba jövő Volga—Don térség, hanem az első évezredi egész eurázsiai steppezóna történetének ismeretét. Ezek az eredmények máris bevonultak a magyar őstörténeti és nemzetközi tudományos köztudat kincsestárába. Schütz Ödön VIII