Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Magyar kutatóút Mongolországba [MNy XXIV/1928/, 265-270.]

Magyar kutatóút Mongolországba Szeptember hónap folyamán a magyar közoktatásügyi minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hároméves kutatóútra indulok Mongolországba. Folyóiratunk szerkesztőségének felszólítására nagy vonásokban a következőkben ismertethetem mongolországi utam programmját. Azaz hogy programm helyett csak bizonyos irányelvekről szólhatok. Hiszen szigorúan meghatározott terv szerint ily helyen eljárni rendszerint nem is lehet, mert száz meg száz előre nem látható körülmény keresztezheti a kutató útját, s rendesen keresztezi is. Másfelől keleti kutatóutak legérdekesebb s — tegyük mindjárt hozzá — legértékesebb anyaga előre ki nem számítható, sőt sokszor szinte nem is 6ejt,hető. Bizonyos meggondolásokat, azonban tehetünk. A terület, melyen kutatásaimat végezni fogom, s mely ma a Mongol-népköztársaság (bügildä nayiramdaqu moiiyol arad ulun) nevet viseli, kezdettől fogva gócpontja voltamongolműveltségnek és katonai hatalomnak. A közelmúltban még szerves részét képezte a kínai birodalomnak. Bizonyos kínai kapcsolatokra s talán befolyásra is utalhatunk itt már a Kr. utáni első évszázadoktól kezdve. A mai mongol lakosság buddhista; a férfi lakosságnak majdnem több mint fele buddhista pap, láma. Ez a lamaista buddhizmus erős szellemi kapcsolatot jelent Tibettel. Közvetlenül a mongolok fellépte előtt a türköknek, majd az ujguroknak volt szervezett birodalmuk e területen. Itt fekszenek az orkhoni stb. türk és ujgur rovásírásos sziklafeliratok, továbbá a jeniszeji inskripciók jókora része. A kínaiakon kívül élénk érintkezést tartottak a szogdokkal, nemcsak mint ügyes kereskedőkkel, de mint a manichaeismus importálóival is. Szólni lehet a tokhárokról és az eftalitákról is. Ez utóbbiak nyelvéről mindeddig alig tudunk valamit. Még régebben a zuan-zuanok (igazi avarok?) s előttük a hiung-nuk (húnok) éltek itt. A hozzájuk fűződő problémák fejtegetését ez alkalommal mellőzhetjük. Kutatásunk materiális anyaga: kéziratok, könyvek (xylographiák), néprajzi tárgyak, archaeologiai emlékek.