Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Álmos [MNy XXII/1926/, 80—82.]

Álmos. Árpád apjának, Álmosnak a nevét az EtSz. még kétkedve, GOMBOCZ ZOLTÁN: MNy. XI, 146 azonban rnár egész határozottsággal török eredetűnek vallja. E szerint Almos a tör. al- 'venni' nomen verbaleja (almys), és minden valószínűséggel azonos a 920. táján élt bolgár fejedelem nevével, amelyet IBN FADLÄN, (alms), IBN RUSTA (almi) alakban tartott fenn. MELICH JÁNOS: MNy. III, 167, majd GOMBOCZ ZOLTÁN: MNy. X, 243, újabban pedig PAIS DEZSŐ: MNy. XVIII, 28 nyomatékosan rámutattak arra, hogy legrégibb török eredetű személyneveink kivétel nélkül j'-török nyelvekből valók, s egy sincs köztük, amely abból a bolgár-török nyelvből származnék, amelyikből a magyar nyelv legrégibb török jövevényszavait kapta. Helytálló ez a megállapítás természetesen szűkebb körre, Árpád fejedelmi családjára vonatkoztatva is. Itt sem találunk bolgár személyneveket. Tas (Taörjç— KONST. PORPH. De adni. imp. 40. fej.) világosan J-török nyelvi elnevezés; összefügg a tör. lai 'kő' szóval, melynek szabályos csuvas (< bolgár) megfelelője ti'ul (vö. MELICH: MNy. III, 161). Jelech ('ItXex, Árpád fia — KONST. PORPH. i. h.) nevének a kazár ifjú jelek-kel

1 való pontos egyezése az egyéb török nyelvekből ismert ilk, ilik, ilig 'király, fejedelem' szóval szemben aligha véletlen. Bár Almos magyarázatában sem merült fel kimondottan az a gondolat, hogy bolgár-török volna, az névvel való összekapcsolása legalább is nem zárta ki ennek a lehetőségét. Bizonyos nehézségekre azonban már az eddigi irodalom İ6 utalt; jelesül: hogyan függ össze Almos laXpouTZry;: Szalmucs(i?)-\al, vagy csakugyan Almyinak kell-e olvasni a szóbanforgó bolgár fejedelem nevét! Rámutathatunk most arra is, hogy ez az al-mys, amely l»edig egyetlen lehetséges magyarázata Almosnak (ha csakugyan török eredetű), nyelvi okokból bolgár-török aligha lehet. 1 Ez van IBN FADI.ÄNI»!; QAZVÍNinál az J.JLs íráchiba.