Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]
53 legét kezdte magára ölteni. Ennek betetőzése volt Kathen vezetése alatt a tatárok elől húzódó 40.000 kun család bejöveiele. Ez a valóságos kun honfoglalás nem mehetett végbe súlyos megrázkódtatások nélkiil. Nemcsak azért, mert ez a szilaj, nyugalomhoz még nem szokott nomád nép felborítással fenyegette a már kötött életmódhoz idomult magyarság békéjét és rendjét, hanem azért is, mert mindez olyan időben történt, amikor az legkevésbbé lett volna kívánatos: közvetlenül a tatárjárás küszöbén. Említettük, hogy a tatárjárás Déloroszország legnagyobb részében csak névleg volt mongol. Pontosan ezt mondhatjuk a magyarországi tatárjárásról is. Csak a vezérkar volt mongol. Ennek a mongol vezérkarnak azonban a legkipróbáltabbjai közül került ki még a magyarországi csoportja is. pl. Szubutaj előzőleg már nagy, távolkeleti hadjáratokban (Kínában és Koreában) tanúságot tett hadvezéri képességéről. A tatár seregek zömét ezzel szemben leginkább meghódított népek alkották, a legnagyobb része ezeknek különféle török törzs volt. Ugy hogy mikor megjelentek nálunk a tatár serc.gek, a lakosság minden nagyobb ethnographiai vagy nyelvi ismeretek nélkül is láthatta, hogy a betelepedett török nyelvű kunok jól értik egymást nemcsak a ta +ár seregben harcoló kún testvéreikkel, hanem a tatár sereg nagy részét kitevő többi török törzzsel is. Innen eredt azután az a híresztelés, hogy a kúnok voltaképen a tatárok előre küldött kémei. Pelliot azt hangsúlyozza, hogyha nem következik be oly váratlanul ögödei halála s nyomában azonnal nem sietnek vissza Ázsiába a mongol vezérek személyesen résztvenni a meginduló nagy dinasztikus viszálykodásban, akkor a mongolok könnyen itt maradtak és berendezkedtek volna a DunaTisza közén, akárcsak a hónok, az avarok, vagy pedig a honfoglaló magyarok. Az előfeltétele, mondhatni csírája egy olyan külszín szerint mongol, de velejében tiszta török államalakulatnak, mint a volgai Arany Horda, vagy a krimi tatár khánság, ebben az időben mindenesetre nálunk is megvolt: a betelepedett, hatalomért versengő kúnok. A magyarországi tatárjárásról szólnak mongol, perzsa, török, kínai források is; ezek még tagadhatatlanul szegényes informáló anyagukban is tartalmaznak egy-két igen érdekes.
