Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink III—IV. [MNy LXXV /1979/, nyomás alatt]
450 alpaga 'fliegendes Eichhörnchen' mellett további utalást találunk a kamasz alboga 'Zobel' szóra. Mindezek török eredetűek; vö. JOKI, MSFOU. CIII, 60. A 'hölgymenyét' (olykor 'menyét') jelentésben a törökségben lényegesen nagyobb területen ismeretes egy másik szó: as. Legrégibb előfordulása a karahánidák nyelvében található. Käsy. äs vagy äz 'Hermelin, dient auch als Mädchenname' ( BROCK . 13), QB. as 'hölgymenyét' (DTS. 59); horezmi as (qara kii tag sac u aq as tag andám 'haja olyan mint a fekete cobolvé, teste mint a fehér hölgymenyété' ZAJ., Qutb. 12); TZ. as (BATTAL 142); Bul. as 'belette' (ZAJ. 8); csag. as 'hermine' (PDC. 19); kései ujg. as 'hölgymenyét' (Ford. Ír.: LIGETI: AOr. XIX, 131; és Tolm. Ir. 28a, kiadatlan); alt., tel., leb., szoj., kojb. kacsa, küer. as 'Hermelin' (RADL. I, 535); csuv. jus 'hölgymenyét, menvét' (ÖRS. 584). Vö. még: DOERFER, TMEN. II. 57- 8; CLAUSON, ED 240; SEVORTJAN, ÉST JA. I, 191—2. Hasonlóképpen igen elterjedtnek mondható egy másik prémes vadnak a neve a törökségben: türk kis [olv. KJ] 'cobolv' (BQ. dél 12) karahánida kii (Káéy. 'Zobel', BROCK. 109; QB. 'coboly', DTS. 310); horezmi kii (FAZYLOV I, 610—1); IM. kii (BATTAL 41); csag. kii 'martre-zibeline' (PDC. 486); kun kii (GRÖNB. 148); TZ kii (ATALAY 200.); AH kii (CAFER. 50); Qutb. kii (ZAJ. 99); alt., tel., tob. kii 'der Zobel' (RADL. II, 1391); kzk., szag., kojb. kis 'der Zobel' (RADL. II, 1385); alt. kii (RAS. 709); tuv. kii (RTS. 549); tat. kei 'cobolv' (TRS. 249); bask, kei (BRS. 255); kirg. kii (KRS. 946); csuv. Icái 'coboly' (ÖRS. 155); jak. kis 'Mustela zibellina', yara kis 'fekete coboly' ( PEK. I, 1109). Vö. még A. JOKI: MSFOu. CHI, 290—1; DOERFER, TMÉN. III, 544—5; CLAUSON, ED. 752 (tagadja uráli vagy indoeurópai eredetét a szónak). A szó eredetét valóban vitatják. RAMSTEDT, majd az ő nyomán K. DONNER feltette, hogy a török szó ősi alakja *A"i/'inek hangzott (ez az alak a csuvasban nincs meg), belőle származik a szam. üli, ki stb. Ezzel szemben RÄSÄNEN (MSFOu. XCVIII, 129) a török szót ősszamojéd kölcsönzésnek tartja a szamojéd szót pedig egy obi-ugor, lapp és magyar szócsaládhoz kapcsolja. ToivoNEN, JOKI és ITKONEN az egyeztetésből kihagyja a magyar megfelelőt (hölgy). A MSzFgrE. II, 305—6 ezzel szemben a m. hölgy-e t az obi-ugor és lapp adatokkal egyezteti és figyelmen kívül hagyja a szamojéd-török kombinációt. MELICH etimológiája mellett szól, hogy a prémes állatok neve többször színnévvel kapcsolódik egybe. Már az orhoni feliratokban qara kii 'fekete cobolv' és kök täying 'kék mókus' olvasható. A qara kii1 egyes szibériai nyelvekből jelzi RADLOFF (II, 285), szintén 'der schwarze Zobel jelentésben. Ide tartozik még: alt. aq as 'hölgymenyét' (RADL. I, 535); alt. . . tel. ás (< ay-as) das Hermelin' (uo.). Végül megvan ugyanez a szó a sari 'sárga' mn.-vel kombinálva: tel. sari as 'das Feuermarder' ( RADL . I, 535); alt. saras 'szibériai nvérc; Mustela sibirica' (RAS. 250). MELICH kifogástalannak tűnő etimológiájának azonban van egy gyenge pontja. A szó a török szókészlet peremén él csak: tuba, kojbál, karagasz alda 'das Wild', kojb. 'der Zobel' ( RADL . I, 412); teleut, sór aidi 'Wild', ay-aldi 'Hermelin' ( RADL . I, 418); szag. aq-aldi 'Hermelin' ( RADL. I, 90); tuv. aldi 'coboly' (RTS. 549), hakasz aldi 'cobolv' (ChRS. 54); motor (szamojéd) aide 'Zobel', szojot aldy 'das Hermelin', ua. ( KLAPROTH , Asia polyglotta 159). Hogy került ez a ritka szibériai szó az erdélyi Gyula udvarába a Qaraldi 'fekete hölgymenyét' és Sarald'i 'fehér hölgymenyét' női nevek második tagjaként ?
