Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Régi török eredetű neveink I. [MNy LXXIV/1978/, 257-274.]
419 A mongolban a szó a XIV. századtól fogva van adatolva. Itt említendő az 1389-ből való Hua-yi yi-yü jemié gyümölcs' adata (I, 4a; vö. M. LEWICKI 24 'fruit d'un arbre'). A többi kínai átírásos mongol szójegyzék a XV —XVI. századból való. A Fordító Iroda mongol szj.-ében szintén Jemié1 találunk, kiegészítésül mellette olvasható még e szó ujgur írásos változata is jimis alakban (14a; vö. HAENISCH, Sinomongolische Glossare I, 11, no. 91; az itt közölt jemiéi olvasat téves). A Tolmács Iroda mongol szójegyzéke (Tk. 135b) szintén jemié1 ad. A másik két Ming-kori szójegyzékben jemis1 (LS: ISHIDA 135b) és jenis-t (Yy 74b) tartalmaz. Az arab írásos többnyelvű szójegyzékek közül megtaláljuk szavunkat a következőkben: IMuhannâ jimié (M EL . 134; KR. 218; P OPPE 439); MA. jimié (P OPPE 120); Jemeni négynyelvű szj. jemié [hmys olv. jmys] 'gyümölcs' (9a8: 2); prekl. mong. jimis 'gyümölcs', jimis-tü modun 'gyümölcsfa, tkp. gyümölcsös fa' (LIGETI, Indices IV, 144; V, 223); irod. mong. jimis 'fruit, berries, dates' ( L ESS . 1056); irod. ojr. zemes (P OZDN . 262). Megvan a szó a mai mongol nyelvekben is: ojr. nyj. diimg (K ARA 137), kaim. ö. zem§, D. zemS 'Frucht, Früchte, Obst' ( R AMST. 473); ord. Dzirnis 'fruit' ( M OST. 199); üdzs. üiimis (K ARA; 11); kel. mong. Jims (R UDN. 89); hal. Sims 'gyümölcs, bogyó' (Luv. 180); bur. íémés 'gyümölcs, bogyó' ( C ER. 2 237), üzem íémés 'szőlő' ( C ER. 2 497). A mongol szó török eredetű. Ennek világos bizonyítéka a régi adatokban jelentkező szóvégi é, amely idegen a mongolban, s rövidesen el is tűnt, illetőleg s-szel helyettesítődött a mongol helyesírásban is. A szókezdő ] sím különösebben meglepő, mert nem az egyetlen a mongol kori török jövevényszavakban (ilyen pl. a ji'oq, ja'aq 'dió' ~ köztör. yayaq). Szokás egyszerű mongoiizmusnak magyarázni, de az sincs kizárva, hogy e szavak olyan (kipcsak) török nyelv(ek)ből korültek a mongolba, ahol a y szókezdő helyett j állott. Meg kell jegyezni, hogy a jimis 'gyümölcs'-nek nincs etimológiája a mongolban; a mellette található jimislig 'fruit garden, orchard; fruit-bearing' (L ESS. 1056) szintén török jövevénvszó, vö. ujg. yemiélik 'orchard' (CLAUSON, EtymDict. 939). A tatárból való a cser. jémaé 'Frucht', demaé 'Naschwerk', demaé 'Gemüse, Obst' ( R AS. 30), hasonlóképpen a votj. jemié, jomlé, jumlé 'Frucht' (MUNKÁCSI: UgFüz. 5. 8Z. 131). Behatolt a török szó több kaukázusi és balkáni nyelvbe is (ez utóbbiak az oszm.-ból); felsorolásukat lásd: DOERFER, TMEN. IV, 195. A tör. yemié végső soron kétségtelenül a yé- 'eszik' (a mgh. hosszúságát igazolja a jak. siä- és Kásy. yé-) igéié megy vissza. Általánosnak mondható felfogás szerint a fentebb már említeti -mié, -mié képzőt látják a végződésben. E képzőnek azonban nem ez a fő funkciója, főnévként csak ritkán fordul elő. Már GOMBOCZ írja: „önálló főnévi használatára (mint pl. a kazáni tatárban: tormáé 'élet', k§lm3é 'cselekedet') nem találok biztos példákat (MNvTK. 16. sz. 26). Az ótörökben GABAIN említi még: ögmié 'dicséret', ati kötrülmié 'neve magasztos (Buddha)' (AlttürkGr. 73, Fundamenta I, 36). R ÄSÄNEN példái sem különösen nagvszámúak: GOMBOCZ két kazáni tatár példáján kívül ott van a jimaé 'Obst'," kzk. turmué 'Leben' (Morphologie 137). CLAUSON (i. m. 938) szintén a yé- ige -mié képzős származékának tartja a szót, ám megjegyzi, hogy konkrét tárgvat jelölő főnévben a képzőnek ez a funkciója szokatlan. Ez igaz, a többi ismert (itt fel nem sorolt néhány további) példa elvont fogalmat kifejező főnév. Még sem kétséges, hogy ezt a szót a török nyelvi tudat a nagyon gyakran használt -mié, -mié képzős igei származékok közé sorolta be.
