Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika [Ma-gyar Könyvszemle/1977/1. sz. 3-13.]

405 11 000 kötetből állott. Mint ismeretes, Kégl Sándor az újperzsa irodalom jeles aiűvelői közé tartozott, s könyvtára ennek megfelelően kitűnően el volt látva az ilyen tárgyú művekkel. Ki kel 1 emelnünk gyűjteményéből 75 keleti kéziratát, melynek nagy része perzsa nyelvű. A perzsa kéziratok (köztük egy-két ritkaság is akad) perzsa szépirodalmi és történelmi műveket tartalmaznak, a kéziratok közt találunk szanszkrit, urdu és arab nyelvűeket is; e kéziratok katalogizálása szintén még várat magára. A hagyaték fő értéke a gazdiig szakirodalom és a nem kevésbé figyelemreméltó szótári anyag. A hagyaték átvételéről szóló jelentés megemlíti, hogy az a keleti anyag mellett értékes gyűjteményt tartalmaz európai klasszikusokból is.

1

2 A nagy donátorok közt kell megemlítenünk Stein Aurélt is. Stein Aurél Akadémiánk iránt érzett hálájának és ragaszkodásának már korábban is számos jelét adta. Ezt kívánta kifejezésre juttatni azzal az elhatározásával is. hogy könyvtárát Akadémiánkra hagyta. Könyvtárának egyik, kisebb részét (1112 kötetet) még életében (1926) átadta az Akadémiának. Ez a rész már magában is nagy értéket képviselt, mivel nagy számban tartalmazott olyan ritka és fontos keleti tárgyú műveket, melyek könyvtárainkban addig nem voltak megtalálhatók. Ugyanakkor Stein Aurél átadta az Akadémiai Könyvtárnak egyes műveinek kéziratát és tanulmányaihoz készített jegyzeteit. Könyvtárának hátralevő része halála után, jóval a felszabadulás után érkezett meg Angliából hozzánk hagyatékként.

1

3 Végül szólnunk kell Thury József könyvtárából származó 8 török ós 1 perzsa kéziratról (Thury József könyvtára eredetileg a kiskunhalasi gimnázium könyvtárába került; további sorsa ismeretlen). Pulszky Ferenc Akadémiára hagyott könyvtáré ban szép számmal akadtak szanszkrit nyelvre és irodalomra vonatkozó művek. Blum Sándortól került Könyvtárunkba egy sor fontos keleti szótár, nyelvtan, szövegkiadás. Az Akadémiai Könyvtár keleti vonatkozású anyagának még e vázlatos áttekintésében sem feledkezhetünk meg egy kis. de nem jelentéktelen gyűjteményről. E gyűjtemény jeles orientalistáink posthumus műveinek kéziratait tartalmazza. Ritkán akad köztük olyan mű, amely befejezett, s valamely okból mégsem jelent meg (de azért akad); gyakoribb az az eset, hogy a mű befejezetlen maradt. Még gyakoribb az, hogy a szerző terepen (vagy az első világháború hadifogolytáboraiban) gyűjtött anyagának feldolgozására, kiadására valamely oknál fogva nem került sor. Mint ez utóbbi kéziratok átvizsgálásából kiderült, számos esetben ez ma is lehetséges, sőt kívánatos volna, esak lelkes hozzáértőkre (olykor megértő örökösökre) volna szükség ahhoz, hogy régi kollégáink .idósságát letörleszteni segítsük. Ebből az anyagból csak néhányat legyen szabad megemlíteni. Bálint Gábor kalmük és halha szüveggyfljtései kiadatlanok.

1

4 Thury József Magyar—török összehasonlító szótára, kiadatlan maradt, igaz, esak az első fele készült el teljesen, a második vázlatosan, torzóban maradt. Budenz József még kiadásra javasolta, Gombocz Zoltán — érdemeinek hang1

2 Akad. Ért. XXXVIII, 1927. 32. 1

3 KÁSONYI László: Stein Aurél és hagyatéka. Az MTA Könytárának Közleményei 18. Bp. 1960, 48 p. 1. t. 1

4 L. J. N

AGY: G. BálirU's Journey to the Mongols and his Unedited Texta. Acta Orient. Hung. IX, 1969. 311-327.