Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A magyarság keleti kapcsolatai [Minerva XI/1932/, 49-71.]

34 mondák, melyek a honszerző magyarokat Attila királlyal és népével rokonították. egyszer írásba kívánkoztak és bármilyen is volt az eredetük (künyvrnondák voltak-e, vagy nem), élni és hatni kezdtek. Lassan-lassan a hűn. besenyő, kún. jász, sőt szittya-magyar atyafiság tudatának terebélyes fája sarjadt belőle. Annyit beszéltek és írtak aztán erről az ázsiai rokonságról. hogy a külföldnek is újra tudomásul kellett vennie. Most nem vizsgálhatjuk végig fejlődésének útját, de két érdekes s meglehetősen jelentős pontjára még így is fel kell hívnunk a figyelmet. Az egyik Deguignesnek Histoire générale des Huns, des Turcs, des Mogols, et des autres Tartares occidentaux című korszakot alkotó műve, mely 1756-ban jelent meg s a hunok, törökök, mongolok és egyéb nyugati tatárok sorában a magyarokkal is egész külön fejezetben foglalkozik (I. köt., második rész 510—518). Ez a munka, melyet 1771-ben németre is lefordítottak, volt az első, mely Középázsia és Keleteurópa hódító nomád népeinek összefoglaló történetét tárgyalta az eddigiektől teljesen eltérő, új alapokon: maguknak a keleti, leginkább kínai forrásoknak megszólaltatásával. Magasan kora felett álló teljesítmény lévén hatása, tekintélye igen nagy volt; érthető tehát, hogy a magyarok ázsiai mivoltában való hitet külföldön jó időre biztosította. Itthon talán még nagyobb lelkendezéssel fogadták azok. akik tudomást szerezhettek róla hiszen kiderült, hogy a rokonnak tartott Attila hunjai Ázsiából kijőve már nagy, dicsőséges multat hagytak maguk mögött: Krisztus születése előtt a második században hatalmas birodalomnak voltak az urai. mely Középázsia jókora darabját foglalta magában, s nem egyszer a kínai birodalmat fenyegette megsemmisüléssel. A második munka, melyről meg akarunk emlékezni, az egy kínai földrajzi, ethnographiai encyclopaedia, a Huang thing si kung t hu 1751-ből, jezsuiták szolgáltatta adatok alapján. Megvan benne szinte valamennyi európai nép leírása röviden, mindegyik leírást egy-egy ábra is illusztrálja, még pedig valami jellemző motívum kiemelésével, így pl. az angol whiskis üveget tart a kezében, a lengyel medvét táncoltat, stb. A magyarokról szóló rész (I. fejezet 36—37) kiemeli, hogy a magyarok (wong-ja-li-ja kuo ji zsen) a mongolokhoz hasonlítanak. Ez a jezsuita, tehát európai forrás-