Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
30 ,medve' (K adiy), Qr, Qt aééi 'keserű' (K aSiy), Qr, D, L jaurin 'lapocka', Qt j ail run (K yajrîn) ; Qr égin 'gabona' (K akin), Qr, Qt joyard 'felfelé' (K yoqarí), Qr, Qt jíyál- 'összetörik' (K y'iqil-); Qr, D, L qupaq 'szempilla' (K qaj>aq, BR. qabaq olvasata helytelen), Qr, D tößd 'fejtető' (K tő/ni). Az egyes adatcsoportok közt az általános egyezéseken túl bizonyos kisebb nyelvjárási különbségek is megfigyelhetők, mint pl. Qr jamb§z 'lágyék', L jamdz, D jâmbdö (K yamtz). Szókészleti szempontból is találunk elég érdekességet. Általában az iráni fonétizmus köntöse alatt igen bőséges régi török szóanyaggal állunk szemben ; a megvizsgált kipcsak típusú özbeg nyelvjárások szókészlete különben a közeli török nyelvek közül erősen emlékeztet a kirgizre. Ritkább szavai közül megemlítjük itt a következőket : jauyan 'vegetáriánus' (K yavyan as 'Suppe ohne Fleisch'), jurjurcqa 'lucerna' (K yurinca, yufincya', a szó igen érdekes, monográfiát érdemelne 2 6) ; esdi- 'lerázni magáról (homokot)' (K äsil-), müná- 'faragni (fát)' (K münä- 'an den Rändern beschneiden') ; pdläk 'bél, kanóc (mécsesben)' (K bálik, mong. bilta); vmgán 'a nyak elülső része' (K ümgän 'Halsvene'), stb. Az eddig ismeretlen afganisztáni kipcsak típusú török nyelvjárások új anyagukkal természetesen hozzájárulnak a régi kipcsak nyelvek magyarázatához is. így, többek között, a magyar szempontból annyira jelentős kún nyelvi szókészlet egyik-másik problémájának a tisztázásához közelebb visznek az afganisztáni özbeg adatok, bár, jól tudjuk, az özbeg ág nem tartozik a kún legközelebbi rokonaihoz. Ilyenek pl. : erinóük 'lusta, henyélő' (CC erinéek 'faul, Faulheit'), bijá 'kanca' (CC bej 'Stute'), bezgâk 'hideglelés' (CC bezgek 'das kaite Fieber'), búi 'tarantella' (CC böv 'Spinne'), stb. Másfajta, bonyolult kérdéseket idéz fel a következő adat : özb. Qr ocar, uocar 'vásár, bazár'. E szó így külön is, de a bâzâr ocar 'ua.' kifejezésben is használatos. A kongráton kívül feljegyeztem a parhanacsiból is, még pedig ucar alakban. A szó nem teljesen ismeretlen a törökségben, megvan a kumükben, ahol wéar-nak ejtik /NÉMETH GY.: KSZ. XIT, 152), a csagatájban, ahol az JUJI írásmódot (TcD 47) ugyancsak wcar-nak olvassák (RADL. I, 1723 'der Markt'), sőt a törökből átkerült a mongolba is ugyanebben az alakban (ucar, a kiadatlan isztanbuli mongol szójegyzék, 156 b, szerint). A török szó etimológiailag összefügg az új-perzsa bazár-ra\, illetőleg a közép-perzsa vácárral. (Ide tartozik, nyilván közvetve, a magyar vásár szó is.) Az etimológia helyessége aligha vonható kétségbe, és, ami mindennél fontosabb, újra ráirányítja figyelmünket a török nyelv régi, közép-perzsából származó, jövevényszavaira. A kérdést már többször, többen is érintették, megnyugtató eredményekre azonban eddig még nem jutottunk ; érdemes volna, ha az eddig kel" B. LAUFER , Sino-Iranica (Chicago 1919), 214 — 215, a lucerna egyéb nevei közt csak röviden foglalkozik néhány idetartozó adattal, anélkül azonban, hogy a szó eredetét tisztázná.
