Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez [KCsA I. kieg.k./l 936/, 76-103.]

349 XIV. sz.-i kiejtést őrzött meg a mai odunnal szemben.

1 Ismeretlen nyelvvel buddhista-tibeti munkákban nem is egygyel találkozunk. Az egyik tantrának a címében pl. azt olvassuk, hogy a bruza nyelvből fordították tibetire, s mindjárt utána olvashatjuk is a bru-za nyelvű címet. Mai napig ismeretlen ez a bru-za nyelv. De ha a nyelvet még nem is sikerült eddig pontosan megfejteni, illetőleg hovatartozandóságát megállapítani, a többi tibeti adat segítségével legalább azt sikerült végérvényesen tisztázni, hogy miféle helyen beszélték ezt a nyelvet. Elsőnek B. Laufer foglalkozott e fontos kérdés vizsgálatával, s mindjárt az első adatokból bizonyos fontos következtetéseket sikerült levonnia. Az ú. n. ladakhi Rgyal-rabs szerint (ed. E. Schlagintweit) Khri-sron lde-bcan tibeti király a VIII. sz. második felében nyugaton meghódította sBal-ti és 'Bru-sal tartományokat (népeket). Egy másik, későbbi tibeti uralkodó. Ral-pa-can megint meghódítja ugyanezt a két tartományt, melyekről most a történeti munka azt is megjegyzi, hogy Perzsiával határosak. Ugyanerről az eseményről kínai történetírók is beszélnek, az ő tanuságuk alapján mindjárt kész a következő azonosítás : sBal-ti a.m. Baltisztán, Bru-sal a.m. Gilgit. Egy igen ismert buddhista szanszkrit szövegben pedig különféle írások felsorolása alkalmával (melyeket Sákyamuni ismert) a tibeti szöveg bru-sa írása a szanszkrit darada fordítása. Laufer ebből joggal azt a következtetést vonta le, hogy indiai szempontból bru-sa azonos Dardisztánnal, mely magában foglalja Gilgitet is. A nyelv megfejtésével meg sem próbálkozott Laufer, mert nem tartotta lehetetlennek, hogy a tibeti fordítás, ill. a ránkmaradt másolat eltorzított alakban adja vissza a bru-za címet. De másfelől azt is meglepőnek tartotta, hogy a megfelelő címek közül, melyek egyikének a fordítása volna a bru-za nyelvű érthetetlen szöveg, a szanszkrit 59 szótagot, a tibeti 50-et tartalmaz, a bru-za cím viszont nem több 32 szótagnál.

2 1 Vö. L. Ligeti, La collection mongolé Schilling von Cansladt á la bibliothéque de l'lnslitut: T'oung Pao XXVII. 168. 2 B. Laufer, Die Bru-za Sprache und die historische Stellung des Padmasambhava : T'oung Pao IX 1908, 1—46. A bru-za név változatai a követ-