Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
330 ma. odontu 'csillagos', ebben: odontu qailun 'ló, csillaghoz hasonló pettyekkel' (ZAKHAROV, H AUER ) ~ mong. odun ; MTT, Hy, Tk, Yy, Ls hodun, Cy hudo, Py odu ; tibeti átírásban hodun (T'oung Pao XXVII, 188); IM hodun, idun, MA hodun, pl. hodud, hodut ; Kir. hutut ; mgr. fövi, sjög. [= sara-jögur] hotun, szanc8. hotu, sznp. [= szuonapa] hoton, srg. yolu, yolun, folu, yodun ; dah. yotó, C yo DO ; ord. yoy ; darh. odor) ; kaim. odn ; hal. od(on) ; bur. odo(n). 2. Az eredeti szóbelseji -rg- és -rk- a mandzsuban-/-vé és -6-xé fejlődött. E fejlődés első tekintetre, ha nem is fiatalnak, de erősen regionálisnak tetszik, a mandzsun kivül ugyanis csak az olcsában figyelhető meg. A többi mandzsutungúz nyelvben a következő megfeleléseket leljük: -rk- > nan. -jk-, -k-, -r- ; orok -t- ; ud. -k-, -jg- ; or. -kk- ; szol. -rk-, -kk- ; ngd. -jk-, -tk-, ik- ; evk., ev. -rk- ; -rg- > nan. -jg-, -g- ; orok -d- ; ud. -g- ; or. gg- ; szol. -rg-. gg- ; ngd. -jg-, -dg-, -jg- ; evk-, ev. -rg-. Vö. V. I. CINCIUS, CpaBHHTeJibHan (j>OHCTHKa TyHryco-MHHbi>KypcKHX HSHKOB , 230—1, 236—7; J. BENZINO, Die tungusischen Sprachen, 995—6. Mindenesetre igen érdekes, hogy eredeti mandzsu szavakban ezek a mássalhangzó-kapcsolatok másodlagosak. Ilyenek: ma. erku 'seprő' <i*eri-ku < eri- 'seperni'; ma. ergen 'lélegzet, lehelet; élet' <*eri-gen (vö. Ming-kori dzsürcsi eri-ge, Gr. n° 517); ma. dorgi 'belső, ami belül van' <.*do-ergi ; ma. birya 'kis folyó, patak' <_*bira-ya. Számos példa amellett szól, hogy ezek az újabb -rk-, -rg- mássalhangzó-kapcsolatok nem régebbiek a XV—XVI. századnál. Sajnos, a jelenleg rendelkezésünkre álló anyag túlságosan szegény ahhoz, hogy annak az alapján kétséget kizáró módon meg lehessen állapítani a régi -rk-, -rg- megfelelőit a XII. századi dzsürcsiben. Annyi bizonyos, hogy a Ming-kori dzsürcsiben már számolnunk kell a mandzsuval azonos -6-, -jfejlődéssel; vö. megjegyzéseimet a dzs. üjen 'nehéz' szóval kapcsolatban: Acta Orient. Hung. IX, 271. Bárhogyan legyen isa dolog, az -rk-, -rg- > -(- és -/- fejlődés megfigyelhető néhány (feltűnően kis számú) mongol jövevényszóban: ma. fajan 'állati trágya (tehéné, szarvasmarháé, madáré)' <í*paryal~ mong. aryal 'argal, állati trágya, amelyet a mongolok tüzelőül használnak, miután megszárították és a napon megkeményedett'; IM, MA haryal ; mgr. yargar, srg. yargal ; irod. ojr. aryasun, kaim. ary v8n, ojr. nyj. aryasan, aryasun, áragsun, aryas ; ord. argal ; hal. argal ; darh. argál ; bur. argal. PELLIOT: Joum. As. 1925 I, 207 ; RAM3TEDT, Einführung I, 125 ; ma. nujan 'ököl' 1 1 ~ mong. nidurya 'ököl', nudura-, nidura- 'ököllel 1 1 A többi mandzau-tungúz nyelvben e szó megfelelői ezek: ol. huj a; or. nuga; ngd. nurga; evk. nyj. nurka ( < *nurga) ; vö. SANÍEEV, Manőiuro-mongoljskie jazykovve paxalleli, 675; RAMSTEDT, Einführung in die altaische Sprachwissenschaft I, 77. Itt kell megemlítenünk, hogy a szó a török nyelvekben a következő alakokban jelentkezik: türk,
