Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A mandzsu nyelv régi mongol elemei [MTA I.O.K. XVII/1961/, 31-46.]
327 1. A szókezdő p-. Eredeti mandzsu szavakban normálisan /- a megfelelője ; a Ming-kori dzsürcsiben szintén /-et találunk, a Kin-koriban viszont még p-t. A mongolra vonatkozólag a szókezdő p-t egyesek a pre-mongol-ra, mások a proto-mongolra teszik. Magam még lejjebb szállnék e szókezdő kronológiájával, ui. a szókezdő p- kimutatható a kitajból Ez annyit jelent, hogy, például a kitajból kölcsönzött szó szókezdő p-je változatlanul megőrződött a Kin-kori dzsürcsiben, a Ming-kortól kezdve azonban — a többi, eredeti szó szókezdő p-ivel egyetemben — /-fé fejlődött a dzsürcsiben is, a mandzsuban is. Ebbe a kategóriába sorolnám a mandzsuban teljesen elszigetelten álló fon 'idő' szót: ma. fon 'idő' ; dzs. fu-wan-to (Gr. n° 81), olv. fo-on-do, ill. fo-n-do (tehát fo-n 'idő',* a do a dat.-loc. ragja) <*po-n, ez valószínűleg jövevényszó a kitajból. A kitaj szót különben jól ismerjük, kínai átírásban po alakban van feljegyezve, jélentése szintén 'idő' ; vö. K'i-tan kuo 61, XXVII. fej. 336, 341 ; Liao Sí, CXVI. fej. 15a, 156. E szó teljesen ismeretlen a többi mandzsu-tungúz nyelvben. MTT, Hy hon 'év', Cy hon (huang), Tk hon, Yy hun (huo-ioen), Ls Aon, Phy hon, ebben: íini hon ; 'Ph hon ; LN [= Leideni Névtelen], IM, MA hon ; mgr. fän, yuän, szancs. [= szancs'uan] huan, srg. [= siringol] yuan, yon, fuan ; dah. yuan, yon, 0 [= Cicikár] yo ; mong. on ; ord. on ; kaim. on ; hal. on, bur. on. Vö. még, P. P ELLIOT : Journ. As. 1925 I, 218—219 ; G. D. S AN2EEV , Manóíuro-mongoljskie jazykovye paralleli, 702 ; N. P OPPE, Introduction to Mongolian comparative studies, 96 ; G. J. R AMSTEDT , Einführung in die altaische Sprachwissenschaft I, 53 (a kor. pom 'tavasz' szó nem tartozik ide). Ugyanebbe & kategóriába tartozik szerintem: ma. fulgiyan 'vörös'; dzs. fulagfan (Gr. n° 624), ful fan (olv. fulgfan ; Ny 47a) 7 ~ mong. ulayan 'vörös', MTT, Hy, Tk hula'an, Cy hitlä, Yy fula'an, •A Tolmács Hivatal kínai — dzsürcsi szójegyzékéből (Niü-éí kuan yi-yü (ez a szó hiányzik, helyette az er» szerepel, szintén 'idő' jelentésben (li) (12a). Ugyanez a szó viszont a ŰRUBKtől kiadott kinai—dzsürcsi szójegyzékben (n° 89) 'évszak' (ki)-Tiak van forditva. A ma. erin mindkét jelentést ismeri ('Jahreszeit, Zeit'; HAUKB, 253). ' Más mongol nyelvjárásokból valók a következő ma.-tung. alakok: nanaj folgen ( G BUBE ); ud. yuíaligi ; mgr. olarén, utarín, yulán; ngd. yulain (< * yuların); szol. idarin; evk. yulama, yolama, yolbama, yuların, ölarin, idarin, yoların; ev. yulanja; vö. G. M. VASLLEVIÓ, 3BEHKH(tCK0-pycCKHft cjiOBapb, Moszkva 1958; W. KOTWICZ, Contributions aux ótudes altaiques I— III: Rocznik Orientalistyczny VII, 226; KOTWICZ szerint az északi ági tunguz szavak csakúgy mint a déliek (mandzsu és dzsürcsi) mongolból való kölcsönzések. G. J. RAMSTEDT, Einführung in die altaische Sprachwissenschaft I, 53 és N. P OPPE , Vergleichende Grammatik der altaischen Sprachen I (Porta Linguarum Orientalium IV, Wiesbaden 1960), 100 szerint az idézett mandzsu-tungúz szavak az ősi, altaji szókészlethez tartoznak. Magam nem tudnám osztani RAMSTEDT és P OPPE nézetét, bár ezúttal nem hárítanám el a koreai megfelelést: pidgin 'vörös'), de ettől függetlenül, feltűnőnek kell tartanunk, hogy a feltett alt. *ptda- 'vörös', a mandzsu és dzsürcsi kivételével, hiányzik a déli ág nyelveiből (a nanaj foljen kétséget kizáró módon aránylag kései mandzsu jövevényszó; az ud. ytdaligi pedig valamelyik északi dialektusból származik). Nézetem szerint közvetlen összefüggést kell keresnünk a ma. fulgiyan és a mórig. *pulayán között, ugyanúgy, mint a fent tárgyalt többi színnév esetében is.
