Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A "kis" dzsürcsi írás értelmezése [Ért. a Nyelv- és Szép-tud. O. kör. XXVI/9/1948/, 1-43.]
280 Az [529] fei Ming-kori értéke kétségtelenül szintén fi, mint az a 829. iro-fei 'lenni', o-fi. ma. o-fi adatból is kiderül. Ez a fi szótag még két má6ik dzsürcsi szóban fordul elő, G RUBE nem ok nélkül, egyiket 6em tudta magyarázni. A 139. 'a-fei 'oroszlán' szót magam sem tudom kimutatni ez idő szerint a rokon nyelvekben; esetleg idevonható a ma. afiya tura 'oszlop a tető alatt' kifejezés, ha az oszlopot oroszlán-figura díszítette, ami elvileg nem lehetetlen, de a szótári feljegyzésekből nem igazolható. A dzsürcsi a-fi 'oroszlán' szó mindazonáltal hitelesnek tekintendő, mert megtaláljuk egy eddig 6zintén feldolgozatlan dzsürcsi-kínai szójegyzékben 1 is, mégpedig a 432. tételben a-fei-a alakban, amely egy afiya olvasatot tesz fel. Az i és iya alakok egymással szemben szabályosak, és az i a régibb. 2 A kérdéses fei szótagot tartalmazó másik dzsürcsi szó szójegyzékünk 247. (és 248, valamint 579.) tételében fordul elő: fei-pen 'lámpa', olvasata fi-bu(n). Ebben az alakban hiába keressük a mandzsuban, de ha meggondoljuk, hogy egy dzsürcsi fi szótagnak elvileg — mint azt éppen az imént láttuk — fiya is megfelelhet a mandzsuban, s így egy *fiyabun-t következtetünk ki. már nehézség nélkül egyeztethetjük a ma. xiyabun 'ua.' szóval. Az f- x- megfelelésre ugyanis magából a mandzsuból is tudunk példát: fulgiyan 'vörös' yulgiyav 'ua.'. Az [578] fei értéke a dzsürcsiben ismét fi, noha C6ak egyetlen egyszer fordul elő, mégpedig olyan szóban, melyet G RUBE nem tudott azonosítani: 626. fei-c'eng 'fény, fénylő'. Ilyen szót, illetőleg egy fitövet ismét hasztalanul keresünk a mandzsuban, de annak újabb fiyaváltozata megint kimutatható, vö. fiyangya 'ua.' < *fiya-n-)a. Végül, a [602] fei szintén csak egy adatban fordul elő: 373. fei-hi-la 'mérgelődni, haragudni'. G RUBE a ma. fo/odo- 'zornig sein' igével próbálta egybevetni, de egyeztetése elfogadhatatlan. Szerinteni ! A MORRISON téle Hun yiyi-yü egyéb szójegyzékeivel együtt a dzsürcsi rész is Japánba került, sott az IWASAKI- féle Seikado-kőnyvtárban őrzik. Ez a eiójegyzék a dzsürcsi szavakat csak kínai átírásban tartalmazza, tehát a Hui-t' ung-kuan-bél került ki; a szójegyzék 1080 tételt tartalmaz. Nem régiben kiadta ISHIDA MIKINOSUKE a KUWABARAEmlékkünyvben (1291 — 1323), sajnos, minden nyelvi magyarázat vagy értékeién nélkül; a kínai írásjegyeket semmiféle átírás nem kíséri. ISHIDA kiadása csak óvatossággal használható. mert 6ok benne a sajtóhiba. Az AUROUSSEAU-féle Hua-yi yi-yü dzsürcsi-kínai szójegyzéke szintén kizárólag kínai átírásban közli a dzsürcsi szavakat, és 1156 tételbői áll. PELLIOT: T'oung Pao XXXVIII, 284 a két dzsürcsi-kínai szójegyzéket az eltérő tételszám miatt különbözőnek tartja. Pillanatnyilag nem tudnám eldönteni, hogy a japáni példány lU8U-as tételszáma hiteles-e, vagy esetleg ISHIDA kihagyásainak tulajdonítandó-e. mert a háború alatt a KUWABARA-Emlékkönyvem is, a belőle készült különnyomat is elpusztult. Szerencsére megmaradt azonban egy sz'ntén kínai átírásos dzsürcsi-kínai szójegyzéknek a fényképmásolata, amelyet Tokióban a Töyo Bunko-ban készítettek számomra. Későbbi időpontban tudnám csak meghatározni, hogyan viszonylik ez a fényképmásolat ISHIDA és AUROUSSEAI' példányaihoz; adataimat ebből a fényképmásolatból merítem. ' - Az iyi > i. iye » i váltakozás elég gyakori magában a mandzsuban is: usixiyan 'nedves' ^^ usixin. losixiyu- 'forogni, birkózni' laeixi-. efiyt- 'játszani' ss^tfixi-. teigigen 'nadrágszíj' ^^ telgin ntixiye 'bclólekzeni' ^^ vsixi-, fulmiyen 'köteg, teher' İnimin, jelgiyen 'sapka-pánt' jelgin. xefeliye 'has' xefeli stb. A régibb állapotot az egy-zerübb i képviseli, mint arról a Tongki fuqa aqö xergen-i bitxe is tanúskodik: ibida, 'gyűlölő', ma. ibiyada; funixe 'haj', ma. luniyexe: iieíixe- 'megnyugtatni', ma. necixiye-: ekixun 'hiányos', ma. ekiyexun; ekinde- 'elvenni, ártani', ma. ekiyende : gmixirt- 'hurcolni'. guiixiyere-. Vö. \V. FCCHS, Beiträge zur mnndjurisehen Bibliographie und Literatur. Tokyo, 1936. 54.
