Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A "kis" dzsürcsi írás értelmezése [Ért. a Nyelv- és Szép-tud. O. kör. XXVI/9/1948/, 1-43.]

277 duru: 447. '

a-Pi-tv-lu 'mozogni', aci-duru, vö. ma. aika- < *alisa-, vö. ma. -du-, -ndu- reciprocum-cooperativum igeképző. Ilyen a [206] pu*lu, buru is, amelyben a bu paeeivum-képző, a ru pedig, mint az előbbiben, az egyik felszólító mód ragja: 805. t'a»t'i-jm»lu 'tanítani', tati-buru. ma. tati-bu-. 3. Az eredetileg képzők és ragok lejegyzésére szánt szótagjeleknek szójegyzékünkben egészen különös használatával is találkozunk: meglepően gyakran tőszavakat tagolnak velük. Olyan esetet nem ismerek, amikor ugyanazt a tőszót szójel is, 6zótagjelek is rögzítenék^ ugyanazt a szót, úgy látszik, csak egyféleképen volt szabad írni. A szótagírás kétségtelenül nagy haladás a kiejtés pontosabb vis6zadása terén, 6 nem lehetetlen, hogy az a reform, amelyet a 'kis' dzsürcsi írás megalkotása jelentett, az hozta magával a szójelek bizonyos fokú visszaszorítását is. Bárhogyan áll is a dolog, szó jegyzékünkben felűnően sok a szótagjelekkel tagolt tőszók száma: 15. cu-hei 'jég', ju-xe, ma. juxt; 16. pu-nen (nun) 'jégeső', bu-no(n), ma. bono; 33. hei-t'e-ni város', xe-ce-ni (gen.), ma. xecen; 42. ha-éa 'falu', yaka, ma. yasan; 60. t'i-fa 'szenny'. ti-fa, ma. Öifayan;

1 66. ya-ha 'szén', ya-ya, ma. yaya; 69. te-c'e 'határ', je-te, ma. jeten; 98. yen-ti-hung 'este', yam-di-yun, ma. yamji; 130. me-t'u 'szőlő', me-fu, ma. muéu; 131. hei-k'o 'tök', xe-ke, ma. xengke < *xe-n-ke; 140. su-fa 'elefánt', su-fa, ma. sufan; 1G0. mie-hei 'kacsa', mie-xe, ina. niyexe

2 (o: nexe); 191. se-k'o 'coboly', se-ke, ma. stke; 208. Tu-la 'oszlop', tu-ra, ma. tura; 254. ti-hai 'hajó', di-yai,' ma. jay a 'csónak' < *jiya, jayódai 'hajó'; 342. ha-sa-an 'szerencsétlenség'. ya-sa-yan, ma. yasyan<*yasa-yan; 385. pei-ye-mei 'szeretni', bui-ye-mei, ma. buye-me; 412. to-ken 'bemenni', do-ii(n), ma. dosi-; 460. sang-kuo-lu 'sírni', so(n)-yo-ru

3 (imper.), ma. songyo-; 466. mie-k'u-lu 'térdelni', mia-qu-ru (imper.), ma. niyaqóra- < *niyaqón 'térd', *niyaqó- 'térdelni', niya (o: na); 559. pu-su 'vászon', bo-su. ma. boso; 516. ki-li-hi 'epe', (-bu-), 7. frequentativum (-ca-, -co-, -et-). L. ADAM i. m. 46—8, caakTiat coniugalioról beszél: 1. aetivum, 2. passivum-causativum (-bu-), 3. reciprocum (-nu-, -ndu-), 4. cooperativum (-ca-, -ro-, -ct-), 5. elativum (-»a-, -no-, -ne-), 6. illativum (,-nji-). Az efféle íeloaztások erősen mesterkéltek, azért is mutatkoznak közöttük eltérések: GARELENTZ, HARLEZ. BUDENZ stb. nem is beszélnek coniugatiókról, hanem igeképzőkról. A mandzsu coniugatio történeti szempontból mégis «figyelmet érdemel, mert bennszülött grammatikusok hagyományát tükrözi; nyilván ezétt ragaszkodott hozzá ZARIIAROV is kitűnő mandzsu nyelvtanában. 1 A GRUBEtól idevont ma. lifayan, lila/a nem tartozik ide. ' A mandzsu n (nj-J-vel szemben néhány esetben m j-t találunk a dzsürcsiben és a rokon nyelvekben: 466. mia-qu-ru 'térdelni', ma. niyaq

Ora-, g. me/ora. ol. mi/

/ore, or. me/ura-, me gor o. * A kínai tang idegennyelvi song átírására meglehetősen ritka, de szabályos hanghelyettesítés, amelyet eddig nem igen vettek észre. Magyarázata az, hogy a közép-mandarin nem ismer ong ezótagot, csak uap-ot; a kínaiak idegennyelvi ong átírására nem az ung-ot, hanem az -ang-ot használják. Ilyen a mongol kínai szójegyzÁből 15. to-lang-ha 'szivárvány', tolongqo; 452. mang-ho 'mongol', mongqol. Igen érdekes, hogy e kínainak kényelmetlen -ong szóvégct ugyanez a szótár néha fan-e'ie-vél oldja meg, ami itt különben teljesen szokatlan eljárás: 505.so-uang-ku'kiválasztani',

soupyn; lW.to-wanp-ki iia 'hagyma'. xonggiiiu. E. HAENISCH nem ismerve fel e hanghelyettesítést, a Mongolok Titkos Történetéről közölt munkáiban mindenütt, még a címlapon is, hibásan mangkol-t ír. Hasonló hangbe lyettesítéssel a kínaiak az idegennyelvi ont, on szóvéget szintén am. an írásjegyekkel adják vissza. A mongol-kínai szójegyzékben ilyen például 228. 'an-tie-kan 'tojás', Omdegen: a GRUBE-féle dzsürcsi szójegyzékben ugyanígy magyarázandó: 401. t'an-sun-mei 'gyűjteni', tom-su(H)-mei, ma. tomso--, 682. wan-ha-bung 'nyugodt, békés', nom-/a /un. ma. nom/oqon; 646. 'an-so '11'. nmio, ma. onwi. Az utóbbit tévesen omáo -nah olvasta legutóbb EOTWICZ i. m. 185—9, sőt megengedhetőnek tartotta 1'ELI.IOT: T'oung l'ao XXVIII, 172 is.