Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Afganisztán mongol és török nyelvei [MTA I.O.K. III/1953/, 231-248.]
18 pedtek volna be ide, 6 azonban úgy látszik, hogy a mai török nyelvű lakosság egyik csoportja sem vezethető vissza ilyen régi településre. A mai helyzet mindenesetre lényegesen későbben alakult ki, végső formájában csak a mongol hódítást megelőző és követő időkben jegecesedhetett ki. Afganisztán török nyelvei nyelvészeti osztályozás szerint a kipcsak, úz és a turki típusú nyelvek között oszlanak meg ; valamennyi kisebb-nagyobb mértékben ironizált. A legjelentősebb közülük az özbég és a turkomán. Mind a kettő természetesen szorosan összefügg a Szovjetunió területén beszélt hasonló török nyelvekkel, azoknak igen érdekes, legtöbbször ismeretlen nyelvjárásai. Különös figyelmet érdemel a Kabul közelében beszélt, közelebbről eddig szintén ismeretlen kizilbas nyelvjárás. Számolnunk kell végül, főleg az északi részeken, néhány közelebbről meg nem határozott török nyelvvel, ill. nyelvjárással. Az afganisztáni török nyelveket korábban nem vetették alá nyelvészeti kutatásoknak : gyakorlatilag ismeretlennek számított valamennyi. Az első anyagközlés a harmincas évek második feléből, G. JABRiNOtól származik, aki az andkhuji özbeg nyelvjárásból közzétett egy kötet szöveget, valamint egy általános tájékoztatót, — főként a korábbi .útleírások, etnológiai művek alapján — az afganisztáni török nyelvek megoszlásáról.* Mint ismeretes, Afganisztán északi részein beszélt török nyelveket egyszerűen lehetetlen elválasztani az afgán határtól északra beszélt török nyelvektől és nyelvjárásoktól. 7 Kutatásukban, tudományos feldolgozásukban természetszerűleg nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a hatalmas anyagot, amelyet a szovjet turkológia nyújt az özbeg, kirgiz és turkomán nyelvről. A mongol nyelv, illetőleg mongol nyelvjárások még későbben kerültek Afganisztánba mint a törökök. A kérdés önmagában igen érdekes : vájjon eljutott-e Afganisztánba valamilyen mongol nyelv a mongol hódítást megelőzően, vagy pl. valóban a mongol típusú nyelvek közé tartozott-e az eftalita? Gyakorlati jelentősége ezúttal azonban semmikép sincs, mert az afganisztáni mongol nyelvjárások megállapítható módon mind a mongol hódítás korából valók. Az afganisztáni mongol nyelvet illetően hosszú ideig a legnagyobb zűrzavar uralkodott. Egyesek mongol nyelvűeknek tartották az aimakokat, • W. BABTHOLD, 12 Vorlesungen über die Geschichte der Türken Mittelasiens (Berlin 1936),100. BABTHOLD e nézetét egyéb munkáiban is hangoztatja, pl. Enzycl. Islam, 766, 8. v., OsepK H.TOpHH Ceaspeaba, «bpyHse 1943, 21. Vő. még: A. K>. MKy6oB KHft, Bonpocu SrHoreaeaa TypKtıeH a VIII—X BB.: CoBCTCKas SiHorpadmn 1947 3/53. • G. JARBINO , Uzbek texts from Afghan Turkestan. With glossary. Lund —Leipzig 1938, V, 246 1. (Lunds Universitets Arsskrift, N. F. Avd. 1. Bd. 34. Nr 2.) - Uő„ On the distribution of Turk tribes in Afghanistan. An attempt at a preliminary classification. Lund-Leipzig 1939, 104 1. (Lunds Universitets Arsskrift, N. F. Avd. 1. Bd 35. Nr 4). — Vö. továbbá K. MENSES, Zum özbekischen vom Nord-Afghanistan: Anthropos XLI — XLIV (1946 — 49), 673-710. ' G. JARBINO , On the distribution of Turk tribes, 11.