Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A kitaj nép és nyelv [MNy XXIII/1927/, 293-310.]
1 90 Ye-liü Ta-ítnak eredetileg az volt a szándéka, hogy megfelelő sereget gyűjt, s azzal visszatér harcolni a dsürcsik ellen. Egy Hayan tatar és egy ujgur (hui-hu) vezérrel való barátkozás után azonban csakhamar egymásután hódította meg a kisebb-nagyobb szomszédos törzseket. 1125-ben pedig már felvette a yurxan 1 címet. Leverte Xorasan szeldsuk urát, Sultân Sandiari is. Fővárosa Hu-se wo-lu-to volt. 2 Elfoglalta Kasyart, Xotant, Ferganát, Bisbaliqot, majd megtámadta Atsiz Xwarezmsnht. Birodalma a kínai határtól a Kaspi-tengerig terjedt.' 1136-ban meghalt, posthumus neve Te-tsung (1125—43.). Utóda fia Zen-tsung (Yi-lie) lett (1142—54.), aki mellett kiskorúsága alatt az özvegy császárnő uralkodott. Utána Tseng Tien Hou császárnő (1154—67.), majd az utolsó karakitaj yurxan Mu-Uu (Tii-lu-ku ; 1168—1201.) következett a trónon. 1203-ban Díingis a keleti naimanok főnökét, Tayangot megölette, fia Qutsluy (Kütslüg?) a nyugati naiman főnökhöz, Buyuruqhoz menekült. 1206-ban azonban Buyuruqot is hasonló sóié érte, mint Tayangot, mire Qutsluy tovább menekült az Irtishez, majd az üldöző mongolok elől Á'ucsdban keresett menedéket, ahonnan a yurxan udvarába ment. 1211-ben az ujgur idiqut, Bartsuq is meghódolt DAingİ6nek, akinek egyik leányát (Altun Bigi) B. ezért feleségül kapta. A qarluqok is elpártoltak a yurxantól és Arslan Xan nevü vezérükkel szintén a mongolokhoz álltak. Qutsluy összegyűjtötte naimanjai töredékét, egy nierkit főnökkel és Mohammed xwarczmi sähhal egyet értőleg felkelt a yurxan ellen, s Mahmud Beg tábornok 1 Haiidu' d-ZJinnál PB más arab, perzsa íróknál jU-jy, a Liao áfbcn Ko-r-han, a mandsu átírásban O'u-el-han. Ezt a rímet kertit fejedelmek is viselték, sőt megtaláljuk Timur rímei között ie. Megfejtését P. PEI.MOT adja. Egy nemrég felfedezett perzsa levélben, melyet Güyük killdött a pápának, a török nyelvű pecsétfeliratbun van egy kifejezés: kür (u)lfu)y ulus, melyet az 'egész nagy nép' nek fordít, megjegyezvén, hogy kür gürnek is olvasható, s összeveti az osznı. gür 'abundant, puissant', alt. kürrel, valamint mong. Kow. kür ulus 'egész nép' kifejezésével. Ezt a kürt azonosítja a yurxan első részével (régebben gür). A Mongyol-un ni'utsa tobtsi'an a yurxan cím magyarázataként a yurt minden egyes alkalommal a kín. p'u 'egyetemes' szóval fordítja. Vö. P. PEI.LIOT. EOS Mongols et la Papauté. Revue do l'Orient Chrétien. tie séne, tome III (XXIII). 1922-3: 24. 1. ' H. II. II owoHTHnál (The northern frontagers of China, Part. III. The Kara Khitai 14. 1.) Ilu sun-go-urh-to tévedés llu-su-ngo-urh-to (H. helyesírása ezerint) helyett. Manrlsu átírásban llfise waeldo. Másként egyszerűen llalasayun 'város'-nak hívták. Dzuwaini azt mondja, hogy Balüságyünt (óyiUvb) most (az ő korában) yJű^t I'urfcií/Kjnak nevezik. Jos. MARQUART (Guwainí's Bericht über die Bekehrung der Uiguren. SBBA. 1912: 487. 1.) eat YuzbuUqra javítja s összeveti a fenti kínai átírással (a Yünn H, 120 fej.-ben Ko-tsi-wa-r-to variánsa is van), ami szerinte a. m. (O)yuz-ordu VÖ. BRETSCHNEIDER , Media>val researches I, 226. 8 Több kínai archeológus néhánv karakitaj papírpénz-másolatot közöl, valamennyien kései hamisítványok. Vö. H. A. RAMSDEN , Chinese paper money. Manuel of the Far Eastern numismatics. Yokohama, 1911. 16 — 18 1. és DAVIS hasonló tárgyú értekezését a bostoni akadémiaProeeedinpsjében 1916. (P. PELLIOT szíves közlése).
