Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
A kitaj nép és nyelv [MNy XXIII/1927/, 293-310.]
A kitaj nép és nyelv. A mult század végén, körülbelül az orkhoni türk feliratok megfejtésével egyidőben Közép- és Keletázsia nyelveinek és történetének kutatása nagy mértékben fellendült. Egymást érték a tudományos expedíciók, ásatások, amelyek még napjainkig sem értek véget, s amelyek eredményekben méltán vetekednek egymással. (A középázsiai kutatásoknak igen ügyes összefoglalása: H. CORDIER, Les fouilles en Asie Centrale. Mélanges d'histoire et de géographie orientales II. Paris, 1920.). Űj indogermán nyelvek kerültek elő (az ú. n. tokliár I., II.; szegd), alig vagy csak kevéssé ismert nyelvek beeses emlékekkel gazdagodtak (türk, ujgur stb.), kínai, tibeti, szanszkrit stb. nyelveken elveszettnek hitt vagy nem is sejtett munkák, töredékek kerültek napvilágra, amelyeknek nyelvi, filológiai értéke csak a kisebbik, történi, főleg vallástörténeti jelentősége mellett. Így pl. a manieheizmus, melyet eleddig csak arab és nyugati feljegyzések és polemikus iratok torzításain keresztül ismertünk, igazi valóságában csak most kezd kidomborodni előttünk. (Vö. P ROSPER ALFARIC, Les Éeritures Manichéennes. Paris, 1918. 1. k. Vue generale. II. k. Étude analytique. Publication encouragéc par la Société Asiatique.) A nosztoriánizmusnak, mely elterjedőt t ségénok tetőfokát Közép- ós Keletázsiában a mongol-korban: a XIII—XIV. században érte el, még ezen a területen való megléte is heves viták tárgya volt a ai-ngan-fui nesztoriánus emlék felfedezése óla (XVII. sz.), amelyet hamisítványnak akartak bélyegezni. 1'. PKLI.IOT a közép- és keletázsiai kereszténységre, főleg a neszt oriánizmusra vonatkozó új anyagát legalább két kötetre beesüli (P. PKI.UOT, Chretiens d'Asie Centrale et d'Ext réme-Ói iont, T'oung Pao 1914. XV, 623). Az ujgur buddhizmus, mely azelőtt jóformán csak üres fogalom volt, fordításaival, intézményeinek megismerésével új tartalmat nyert. (Ujgur, fordító buddhista barátok egészen a mongol korig nagy keresettségnek örvendtek.) Ezekkel a középázsiai kutatásokkal párhuzamosan (sőt valamivel előbb) Keletázsiában, Kínától északra és északnyugatra három nyelvre lettek figyelmesek. Ezek a kitaj. 1 a dsürcsi és a tangut. Mind a három nép kb. a Kr. u. V—VI.
