Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kuta-tó útjáról [Akad.Ért. XL/1930/, 255-259.]
12 A tiimed síkság három másik városa Salatsi vagy Cayan Auren. Pao t'ou és T'okt'ao semmivel sem mongolabb, mint Kuku khoto. A tiiinedek régi hatvan «nyíl»-ra voltak beosztva bizonyos számú galita. janggi és boío fennhatósága alatt. Ma minderről már csak a feliratok beszélnek. Az itt található mongol könyvek legnagyobbrészt kínai kiadványok. A legbecsesebbek közül való a San ho jıien lan, ez a 12 kötetes mandzsu-mongol-kinai szótár, amelynek különös becset ad a mongol szavak kiejtését pontosabban jelölő mandzsu átírás. Sajnos, a szótár használhatóságát erősen megnehezíti az. hogy a mongol szavak s az azok átírását kísérő mandzsu átírás csak fordítása az ábécérendes mandzsu szótárnak. A moDgol szavakat tehát csak akkor találjuk meg benne, ha ismerjük mandzsu megfelelőjüket. Az első kötet rövid mandzsu és mongol nyelvtan, melyet itt iskolai kézikönyv gyanánt használtak s máig is számos kéziratos másolata forog közkézen. Iskolák használatára mandzsu és mongol beszélgetésgyűjteményeket is készítettek, melyek azonban kevésbbé terjedelmesek, mint pl. a Tanggu meyen s nyomtatásban sohasem jelentek meg. Itt még lehet látni néha egy-egy példányt az oly ritka Mongol-un üsüg quriyayran bir ig-bői, mely a sino-mongol lexicographia egyik legszebb terméke s mely először 1896-ban jelent meg. Ez a szótár különben azonos a Mong wen tse tienuel és a Mony yol nangkiyad üsüg-ün tuh bi>'ig-ge\. A különbség köztük mindössze annyi, hogy az 1896-i szótárban minden mongol szót s annak kinai fordítását mandzsu magyarázat is kíséri s ez a későbbi kiadásokból hiányzik. Ugyanennek a Mongyolun üsüg quriyaysan bűig-nek több kéziratos másolatát láttam más-más címmel. Sok mongol-kinai szószedet szintén iskolai célra készült, de legtöbbször csak töredékesek. Az «I j Város»-ban a kormányzóság egy mongol hetilapot ad ki, címe Süi-yüwan-n mongyol üsüg-iyer doloyan edür-büri yaryagu sedkül, kinaiul Sui yüan mong wen tsou l>ao. Valamennyi cikknek a mongol címét kinai magyarázat kíséri. Egyetlen történeti tárgyú muukára akadtam, a Qayan-u kara debter-nek meglehetősen modern másolatára. 8 Ez a kb. 3 Sajnos, a tulajdonosa, egy Ifing nevű mongol láma oly összeget kért érte, amit nem állott módomban megadni.
