Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
178 alkalmával Nyugat-Kan-su, AIIHIO vidékéről hazatérve a magával hozott foglyok között több ujgur láma is volt. EzeK az ujgur lámák, akik közül háromnak a nevét is feljegyezte Sanang Seeon, AK an khán közelébe férkőzve megtérítették őt a lámaizmusnak egy új szektájára, az ú. n. sárgafövegesek hitére, amelyet reformációs szándékkal alapított a XV. században Coíi-kha-pa a lámaizmus megromlott, elzüllött szektáiból. Allan khán buzgó híve és terjesztője lett az új vallásnak, s az ő műve, hogy Mongoliából a régi szekták még meglévő képviselőinek el kellett tűnniök, s hogy helyüket mindenütt a sárga szekta foglalta el. A lámaizmus reformátora, Con-kha-pa, maga is Amdovidéki volt; legelső és legfanatikusabb hívei és hitterjesztői közt ott találjuk már kezdettől fogva a kan-su-i ujgurokat, akiknél a buddhizmusnak úgyis nagy tradíciója volt már. A következő, mandzsu dinasztia idejében sem hanyatlott náluk a lámaizmus sikere, sőt emelkedett. Ebből az időből való az a terjedelmes buddhista kézirat, a Suvarnaprabhäsa ujgur nyelvű fordítása, amelyet MALOV Kan-su-ból hozott, s amelyet KADLOV társaságában, adott ki. 1 Ez az ujgur fordítás K'ang-hi kínai császár uralkodása alatt készült 1665—1666-ban. Egy cseppet sem csodálatos tehát, ha modern utazók, mint POTANIN, M ANNERHEIM , majd MALOV, Kan-su-ban Kan-chou és Su-chou környékén találtak egy népet, amely magát jögur-nak nevezi, s amelyet a környező kínaiak huang fan tsu 'sárga barbárok' néven ismernek. 2 Nyelvük archaikus török nyelv, amely például megőrizte a régi türk-ujgur számolási rendszert (priyerma, bir yigirmi '11' stb.) is. Máig megvan náluk számos régi türk és ujgur méltóságnév — pl. a yaylaqir —, amelyek mindenütt máshol eltűntek. Mellettük él még egy, archaikus mongol nyelvet beszélő mongol törzs, amelyet szintén yögur-nak neveznek Ez a mongol törzs még a mongol dinasztia idejéből való település, amit különben jól megmagyaráz Dort a 06 Godan mongol hercegek idejének a története. A mongol települők a török nyelvet beszélő yögurokkal való együttlakás során nyerték yögur nevüket. 1 Megjelent a Bibliothcca Buddhica XVII. kötetében. StPbg., 1913—1917, 2 G. N. POTANIN, Tangutsko-tibetskaja okrajna Kitaja i Central'naja Moiigol'ija. StPbg., 1893. — C. G. E. M ANNERHEIM , A Visit to the Sarö and Shera Yögurs: Journal de la Société Finno-Ougiienne XXVII. 2. — S. E. MAI.OV, í i vaja starina 1912: 61—74. — Megemlítjük itt, hogy a Tarikhi Itashidi (XVI. század) bővebben foglalkozik a kansui sariy ufyur-okkal. Vö. The Tarikhi Bashidi, ed. E LIAS and E. D. Boss; pl. a 60. fejezet: „The Khan's holy war against Sárigh Uigur and the reason for his turning back" (i. m. 348-9.) Ugyanebben a fordításban sariy «i; ur-okkal kapcsolatban szó van a „kínai Kanju és Sakju"-rt'>\, ahol Katıju természetesen Kan chou, Sakjii-I pedig helyesen Sükjü-nek kell olvasni, s ez Su chou neve még ma is a salarok és jögur-ok közt (i. m. 406).
