Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Ajugarok földje [MNy XXVII/1931/, 300-314.]
178 gel. Terjedelme mindössze öt fanyoinatos Inj. A csaliar törzsbeli dge-slon Blo-bzan bsam-'grub kívánságára Blo-bzarí bstan-pa'i ni-ma írt; a (pekingi) Szandálfa-Buddha templomában. Másolta gSol-dpon dge-chul Blo-bzan stobs-ldan. — A yu-gur fordítás azonban nincs meg. De a Kandzsurban ismerünk még egy yugıır nyelvű fordítást, ugyancsak a XIV. századból. Ez a „Nagymedve hét csillag"-áról szóló sátra. Legrégibb elérhető szövege a szanszkritból kínaira fordított Fo shuo pei tou ch'i sing yen ming king, amely csak az újabb, nem kánonikus értékű fordításokat is tartalmazó tokiói kínai Tripitaka-ban van meg, de még nem ismeri pl. a Tripitaka Nanjio-féle katalógusa sem. 1 A tibeti fordítást is csak a fiatalabb, kínai eredetű Kandzsurokban találjuk meg, mert a tibeti redakciót még a IX—X. században befejezték. Nincs meg tehát sem a CSOMA—FEF.R, sem pedig a SCHILLING VON CANSTADT-féle, közönségesen I. J. S CHMIDT neve alatt ismert Kandzsur-indexekben. De megvan a pekingi, vörös festékkel nyomtatott palota-kiadásokban. Mint tudjuk, ilyen kiadásnak a másolata a berlini tibeti Kandzsur, amelyet H. B ECK írt le nagyszerűen.' Az ő munkájáról írt megjegyzései során PELLIOT jelezte, hogy a párizsi Bibliothéque Nationalé egyik Kandzsur-példánya szintén pekingi paiota-kiadás, a sátra következésképen megvan benne is.' A „Nagymedve hét csillagá"-ról szóló sutra néhány példánya külön is forgalomba került. Ilyen önnálló kiadásnak három, egy családfához tartozó, példánya után adta ki L AUFER a tibeti fordítás colophonját, amely nagyon becses irodalomtörténeti közléseket tartalmaz. 4 Valamennyire zavarólag hat, hogy két egymástól független, sőt részleteiben meglehetősen eltérő rolophonból keletkezett, melyek közül az első kötött formában, a másik prózában íródott. L AUFER az egyiket A-val, a másikat ö-vel jelzi. E két egymásba olvasztott colophonból megtudjuk, hogy a „Nagymedve sütrá"-t a hites Hiüan Tsang hozta Indiából Kínába, ahol lefordították kínaira, majd T UT temüı" mongol-kínai császár kívánságára, röviddel útrónralépte előtt, 1328-ban a kínaiból lefordították a mongol -' és a yugur nyelvre. A mongol fordítás egy yugur írástudó1 SYLVAIN LÉVI, L'original chinois du sutra tibétain sur la Grande Ourse: T'oung Pao 1908. IX, 453—4. ' H. B ECKH , Verzeichnis der tibetischen Handschriften, erste Abteilung. Berlin, 1914. 70. 1. 1 P. PELLIOT, Notes A propos d'un catalogue du Kanjur: JournAs. 1914. 11. 145 — tí. Vö. továbbá L. L IGETI , La collection inongole Schilling von Canstadt á la bibliotheque de Plnstitut: T'oung Pao 1930: 167—8. * B. LÄUFER, Zur buddhistischen Literatur der Uiguren: T'oung Pao 1907. VIII, 391—409. 1 Ennek a mongol kínai császárnak a nevét eddig Tub temiir-nek olvasták. „Les noms mongols de Wen-tsong des Yuan" címen (T'oung Pao 1930: 57—61) rámutattam arra, hogy ez az olvasat helytelen, s hogy Tuy femilr-rel kell felcserélni. Ugyanott foglalkozom L AUFER hibás évszámaival is.
