Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy LVIII/1962/, 146-152.]

161 A Codex Cumanicus adata szempontjából különösen nagy a jelentősége annak, hogy megtaláljuk szavunkat a kipcsak nyelv egy másik forrásában. Abü Hayvan szótárában is: bifál kötürüm adam, at ve saire; béna ember, ló stb.' (CAFEROÖLU 18). Nyilván ez adatokhoz kapcsolandó: kirg. becel 1. 'cngeHb (peöéHOK, He HaMaBUiHií xogHTb CBOeBpeMeHHO); otthonülő, magának való (gyermek, aki nem kezdett járni idejében)'; málinan ötköndön kijin eki )il becel qal'ipt'ir 'OH CHgeji CHflHeM gBa roga rrocne Toro, Kan npomeji cpoK(HanaTb xogHTb); két évet gubbasztott azután, hogy elmúlt az ideje (, hogy járnia kellett volna)', 2. 'pa3M33HH; pipogya ember'; ara becel 'B3pocjibiH, no cnaöbifí (napeHb); felnőtt, de gyenge (legény)' (K. K. JUDACHIN, Kirg.-russ. slov. [Moszkva, 1940 ] 79). Aligha választható el a kirgiz szótól a következő özbeg adat: becel. biceI '6one3HeHHbiH, MegneHHO pa3BHBaio[HHHCH peöéHOK; beteges, lassan fejlődő gyermek' (M. NALIVKINA, Sartovsko-russkij slovarj [Kazany, 1884.] 20). Végül alighanem ide tartozik Kásyari egv érdekes adata, a bácül. bár eddigi értelmezése körül nehézségek mutatkoztak. B

ROCKELMANN (33) szerint a szó jelentése: 'starkgebaut (Mann, Tier); mit grosser Klitoris (Frau)'. A

TALAY alapjában másképpen értelmezi az arab magyarázatot: 'edilmiş erkek; iğdiş edilmiş at ve başka hayvanlar'. Mindkét értelmezés hibás. CZEGLÉDY KÁROLY véleménye szerint a helyes értelmezés: 'circumcisa (mulier); eircumcisus (vir): eastratus (equus)'. Bárhogyan is van a dolog, annyi bizonyos, hogy a Codex Cumanieu,kérdéses szavát becel-nek kell olvasni, jelentése 'csípőben béna', és semmi köze sincs Rérs város nevéhez.