Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)
Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői [MNy LVIII/1962/, 146-152.]
156 szótára K UUN GÉzÁéval szemben: számos esetben kiderült, hogy a régi kiadásban a kun szónak vagy az alakja, vagy a jelentése hibás (ritkán az ellenkezőjére is akad példa*). A régi hibák kijavítása megkülönböztetett figyelmet érdemel néhány olvan esetben, amikor a KUUN GÉZA által javasolt állítólagos kun alakokat bizonyos tulajdonnevek etimológiai magyarázatában perdöntő bizonyítékokként próbálták felhasználni. Az alábbiakban két ilyen esetre hívnám fel a figyelmet. *tengizich 'auster' 1. KUUN G. kiadásában (181) ebben a hibás alakban jelentkezik a déli szél' kun nyelvi megfelelője. Ez állítólagos kun szó alapján próbálták magyarázni Attila egyik fiának, Aeyyi(í%nek a nevét. Az etimológia régi, tudo másom szerint először ScHOTTnál,* majd ToMASCHEKnél 3 található meg: újabban némileg korszerűbb formában, NÉMETHnél 4, legújabban pedig PEUuiOTnál bukkan fel. A *tengizich pontos etimológiáját senki sem kísérelte meg, bár KUUN GÉZA óta mindenki jól látta, hogy a török tärjiz, tärjgiz 'tenger' valamilyen származékáról van szó, amely 'tenger felől fúvó szél'-t jelent. A hun Denggizikh névvel való egyezése olyan tökéletesnek látszott, hogy szinte felesleges akadékoskodásnak számított a szóvégi -ikh képző alaki vagy éppen szemantikai kérdésének a firtatása. Minden ilyen kísérlet amúgyis kudarcra lett volna ítélve. A kun szó hiteles alakja ugyanis terjiz ieli; ezt az írásmódot tartalmazza GRÖNBECH facsimile kiadása (131, első hasáb, 3. sor), melyet kun szótárában helyesen terjiz jeli nek olvas. A kun kifejezés világos, magyarázata nem ütközik nehézségekbe. Első tagja a török terjiz 'tenger', a Codex Cumanicus más helyein is megtalálható: tengiziná (139, 9. sor), tengis 'mare' (78, 3. sor); tengisda yururmen 'nauigo', tengisda yurdum 'nauigaui', tengisda yurugil 'nauiga', tengisda yurugan 'nauigans' (36, 2—5 sor). A tengiz-zél szemben a tengis szabályos kipcsak nyelvjárási alak, mely jól ismeretes a Codex Cumanicus nyelvében; vö. J. NÉMETH, 'Ilyen pl. a 16. lapon a latin szavak oszlopába utólag betoldott color, varbe kun megfelelője, melyet GRÖNBECH (Wörterbuch 48) bayiotv-ne.k olvas és bajor-nak értelmez. KUUN G. (18, 302) helyesen boyioie-ot ad. Vö. QB-: boduy 'szín' (S. M. MALOV, riaMHTHHKii .ipt'BHtTfopKCKOH miCbMtHHocTii 372), Käsf. bobuy 'Farbe' ( BROCKELMANN 39) < bobu'fürben'; oszm., krm.. tkm.. Khiv. boyu 'die Farbe, der Lack', kirg. [ = kazak] boyun 'die Farbe', turki, esag.. tar. boyuq 'die Farbe', oszm., krm.. az., esag., tar., kun, kar. F.. T., kirg. f= kaz.] boyu- 'färben, unstreichen' ( BARL . IV, 1657) stb. A nagyszámú előfordulások alapján a török szó első tagjában az a magánhangzó elképzelhetetlen (a mongolban ugyané szó szabályosan budny 'teinture, couleur' < budu 'teindro* alakban jelentkezik; vö. YLADIMIRCOV. CpaBH. rpa.MM. 391), az. o olvasatot a Codex Cuman ieus egyéb előfordulásai is biztosítják. Az 54. lapon ezt olvassuk: boyurmen 'tingo'. boydum 'tinssi'. boyugil 'tinge', boyıızi 'tintor', boyu 'tinta'. 1 \V. SCHOTT, Altaische Studien III, İ43. ' W. TOMASCHEK , Kritik der ältesten Nachrichten über die skvtbischen NordenSitzungsber. d. Ak. d. Wiss. Wien, CXVI (Î888-), 759. 4 NÉMETH GYULA, IIonfKial. 136. SP. PELLIOT, Notes on Marco Polo I (Paris, 1959.), 301.