Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A Krisztus születése előtti húnok [KCsA 11/1926/, 1-20.]

146 De a zavarok csak nem értek véget. A hűn előkelők közül többen Kínához pártolták át. így többek között <>-le-k

rut bal fővezér és apja Hö-sok-lui (< >-le-un-tun), aki valószínűleg tan hu is volt. Újra trónkövetelők léptek fel. Li Ling fia < >-tsia főtábornokát tan-huvá kiáltotta ki (Hö-han-sa lefejeztette). Hiu-sun királya megtámadta és megölte a bal nagy tsu-ku-királyt és magát Lun-tsin tan-hujává tette (két év múlva levi rte és megölte Tsit-ki). Mindegyiknél jelentékenyebb volt Hö-han-sa bátyja, a bal hien király, Hö-t

ro-ngő-su, aki Kut-tö-hö Tsit-ki néven lépett fel mint tan-hu. Ez a hatalmas trónkövetelő Hó-han-sát leverte, székhelyét (Orkhon^) elloglalta. Hö-han-sa I-tiét-ts ru tanácsára — bármily hevesen is ellenezték a többi előkelők - meghódolt a kínai császárnak, fiát, a jobb hién királyt (Tsu-lö-ku-tongot) elküldte az udvarba s 52-ben maga is megjelent a császár előtt, aki szokatlan nagy kitüntetéssel fogadta. Látogatásai 49-ben megismételte. Tsit-ki ezalatt nyugaton hatalmas hűn birodalmat alapított. Meghódította a következő népeket és országokat: I-li-bok, ö-kut, kinkén, ting-ling. Ez a nyugati birodalom a hűn erőnek és hatalomnak csak igen rövidéletű (és utolsó) megnyilatkozása volt. K'ang-ki királya a kin-k'unok közvetítésével segítségül hívta az ö-sunok ellen s csak azt kérte, hogy szomszédságában telepedjék le. Tsit-ki elfogadta a felajánlott szövetséget és útnak indult, de katonái útközben a hidegtől nagyrészt elpusztultak, csak mintegy 300()-en érték el K

cang-kit. Tsit-ki dölyfösen viselkedett K

cang-kival szemben, leverte Ta-want, Hap-sö-t ós még más népeket. A kínaiak csakhamar sereget küldöttek ellene Kan Jen-sou és Tá

ren T ang vezérlete alatt. A túlnyomó ellenséggel szemben bámulatos erőfeszítést fejtett ki Tsit-ki; a kínai evkönyvek megkapó drámai színezéssel írjak le ezt a küzdelmet, amelyben az utolsó független tan-hu elvesztette birodalmát és életét. Hogy mi lett Tsit-ki megmaradt népével, arról a kínai források hallgatnak. De Groot azt hiszi (persze e feltevésnek semmi bizonyítéka nincs), hogy Hö-han-sa alatt újra visszaállt a hiín birodalom egysége Orkhontól közel Európa határáig. Hö-han-sa továbbra is a császár vazallusa maradt, 33-ban még tett egy látogatást az udvarban, két évre rá meghalt sok fiutódot hagyva maga után (l-t

cö-ti-ga-su, Tsubok-ku, Long-ti-ga-su, Tiao-to-bok-ko, Tsu-bi-su, Ham, Lok és még több mint tíz más).