Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A Krisztus születése előtti húnok [KCsA 11/1926/, 1-20.]

135 De Groot könyve magasan felette áll az, eddigi munkáknak a szöveg megértése és magyarázása tekintetében. Igen becsessé teszi e munkát, hogy valamennyi feljegyzett tulajdonnév, idegen szó, sőt terminus technikusként használt kifejezés mellett is mindig gondosan közli azok kínai írásjegyeit is. Hogy az ő átírása mennyivel jobb az eddigieknél, ezt a jövő kutatások fogják eldönteni. Egy azonban már ma is bizonyos: nagy kár, hogy a későbbi, kisebb jelentőségű forrásokat, (Ma Tuan-lin: Wen-hien-t' ung-k'ao, 1 Áe-tai-ki-su, stb.) még csak szóra sem méltatja, jóllehet külön hangsúlyozza (i. m. VI. o.), hogy valamennyi kínai forrás minden hún értesítését felöleli munkája. Ezek bővebb tárgyalásába azonban nem bocsátkozunk, ez alkalommal csak arra kívánimk szorítkozni, mit tartalmaznak ezek a legrégibb források az új gyűjtésben és fordításban. Kétségen kívül sok újat is. A húnok legrégibb története. A kínai évkönyvek szerint a hún (hung-no) nép ősapja a Hiadinasztia

1 egyik leszármazottja Sun (Sun)-ui volt. Egyes források szerint azonban már a Kr. e. XXIV. század előtt is éltek pásztorkodó hegyi déongok,

2 hién-unok, és hun-okok. A továbbiakban (a Kr. e. II. sz.-ig) az értesítések szűkszavúak és sokszor semmitmondók. Maga a hım (

hmıg-nn) név is csak nagy időközökben bukkan elő. Ezeknek a legrégibb feljegyzéseknek a számát lényegesen megnövelte De Groot azáltal, hogy figyelembe vette azt is, amit a kínai évkönyvek az ebben az időközben szereplő egyéb nyugati és északi — szerinte hún népekről ós törzsekről (

i, kién, tik, sü, hu an stb.) jegyeztek fel. Ezek közt a népek közt a főszerepet a tikek játszották. Ezek a barbárok jóformán fellépésük első pillanatától fogva ellenséges lábon állottak a kínaiakkal, Tan-fn (Tsou ura) népével együtt a K

ci hegységbe menekült előlük. Wn azonban (utóda és fia volt Wénnek, aki a áang-dinasztiát megbuktatta és megalapította a Tsou dinasztiát) a dzongok&i és az v'ket a King és Lo' folyóktól északra szorította és adófizetésre kötelezte őket. 1 A legrégibb kínai dinasztiák: 1. Hin (Kr. e. 2205 -1766); 2. Sang Kr. e. 1760-1122); 3. Tsou (Kr. e. 1122—256); 4. Win Kr. e. (221-209); 5. Han Kr. e. 206 — Kr. u. 220). 2 Tiilajdonképen északi barbárt jelent.