Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról [KCSA I.kieg.k./1936/, 129-138.]

Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról. Kína újkori kapcsolatai a Nyugattal a XVI. sz. elején kezdődtek. Perestrello vezetésével 1516-ban elsőnek a portugálok jelentek meg a kínai partokon. A nem éppen barátságos fogadtatás miatt azonban rövidesen vissza kellett húzódniok Kantonból Macaoba. A portugálok után hamarosan jelentkeztek a spanyolok is, akik 1575-ben először hittérítőket küldtek Fukienbe. Az utánuk érkező hollandusok eleinte a portugálokat próbálták kimozdítani nehezen megszerzett, több-kevesebb előnynyel járó állásaikból. Kudarccal végződő kísérleteik után 1624ben vigaszképen Formosát (T'ai-wan) vették birtokba. Ezek után az első. itt-ott erőszakosan fellépő nyugatiak után jöttek a franciák, az angolok, később az amerikaiak, és lassanként megérkeztek a kisebb hajósnépek képviselői is. Az egyre nagyobb számban, egyre gyakrabban megjelenő nyugati hajós kereskedőket lassanként mind egy helyre irányították a kínai császárok : Kantonba. Itt külön privilégiumokkal felruházott kínaiak, az ú. n. hong-kereskedők bonyolították le az európaiakkal való kereskedést. Kantonnak ezt a fontos szerepét K'ien-lung 1757ben újabb dekrétummal még jobban megerősítette. Lényeges változás nem is történt 1842-ig. Ez a dátum, az ópium-háborút befejező nankingi béke éve, ugyanis igen fontos fordulópontot jelentett Kína és a nyugatiak kapcsolataiban. Eddig az időpontig az eurÓDaiak a kínaiak szemében adófizető nyugati barbárok voltak, fölöttük tökéletes impériumot gyakoroltak, s csak követségek, ajándékok, gyakran megalázó külsőségek árán nézték el, hogy —' korlátok közé szorítva — kereskedjenek Kína földjén. A nankingi békével teljesen megfordult a kocka : egymás után kényszerítették az euró-