Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 2.)

A kazár írás és a magyar rovásírás [MNy XXIII /1927/, 473-476.]

A kazár írás és a magyar rovásírás. Évekkel ezelőtt a londoni könyvpiacról egy értékes perzsa kézirat került A. G. ELLIS

, az India Office könyvtártisztjének birtokába. Rá egy évre (1913) SIR E. DENISON ROSS

1 leírta a Journal Asiatiqueban (I, 521 kk.), majd The Genealogies of Fakhr-ud-Dín, Mubárak Sháh címen az -u; ^ \Adiabiinme (A Volume of Oriental Studies, presented to E. G. BROWNE

... on his 60 th birthday; edited by T. W. ARNOLD and R. A. NICHOLSON

. Cambrige 1922) 392—413 lapjain, u. o. a bevezető, történeti fejezet fordítását is adta. Végül a James G. Forlong Fund-sorozatban Ta'ríkh-i Fakhru'd-Dín Mubáraksháh being the historical introduction to the Rook of Genealogies of Fakhru'd-Dín Mubáraksháh Marvar-rúdí completed in A. D. 1206 (Edited from a unique Manuscript by E. D. Ross) címmel megjelent a Royal Asiatic Society kiadásában (London 1927) a bevezetés teljes perzsa szövege is, megtoldva egy bevezető tanulmánnyal, tartalom legyzékkel (amely azonban fordításokat is tartalmaz), iegvzetekkel és javításokkal (I—XIX 1.). Az En.is-féle kézirat a mü egyetlen eddig ismert példánya, 125 nagy 8° lapból áll, az eredetiről a XV. században másolták elegáns nesta\liq írással. Címe nincs (SIR E. D. ROSS 1927,-i szövegkiadásának a címe nem egyéb, mint az angol szöveg perzsa fordításának az átírása, mely természetesen távolról sem azonos az eredeti címmel), a szerző neve FAXKU D-DÍN MUHAMMAD IBN MANŞÜR AL-MARWAR-RÜDÍ AS-SIDDÍQI, MUBXRAKSAH. Életéről, működéséről SIR E. D. Ross összegyűjtött néhány adatot. Így IBNU'L AÍ>IR megemlíti, hogy MUBARAK SAH a híres arab és perzsa költő, aki nagy kegyben állott ["ijas'ud-Dínnál, Tazna, Herat stb. uránál, a hidzra 602. évében meghalt. Az ő befolyásának tulajdonítja, hogy fijasu'dDín a Karrämi szektát odahagyva sfífi\ita lett. MINHADZ SIRADZ DZÜZADZÂNÎ

, a Tabaqât-i-Nâşiri szerzője ezt a megtérést részletesen elbeszéli, de írónkról hallgat; egy másik 1 A londoni .School of Oriental Studies igazgatója, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR dolgozatainak kiadásáért 1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia kültagjává választotta, ö volt az, aki a japáni ZCICHO TACHIBANA középázsiai kutatóutjának kéziratanyagát megvizsgálta és róla beszámolt.