Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig [MNy LXV/1969/, 136-144.]

141 felszínén kellemes, sőt erős illatú illó olajat termelő mirigyek vannak. Drogként használják és ételízesítő fűszerül szolgálnak. (Vö. TermTudl-ex. I, 08.) V. (genus) Lavandula L. — Levendula. A nyílás előtt gyűjtött virág ÍMvandulae floe néven drog. A friss virágban 0,8, a szárazban 1,5 — 2% illóolaj, 12% cseranyag, azonkívül keserűanyag, glikozida, sapomin, gyanta van. (JÁVORRA SÁNDOR—Soó REZSŐ, A magvar növényvilág kézikönvve, I [Bp., 1951.], 510.) XXIII. Satureja L. - Pereszlénv. (I. m. I, 523-4.) XXIV. Hyssopus L. — Izsóp. Virágzás előtti hajtása drog. Van benne I,3 — 0,9% illóolaj, cseranyag, glikozida, almasav, gumi, gvanta, hvssopin. (I. m. I, 524.) XXV. Majorana Mill. — Majoranna. Majorana hortensis Mönch (Origanum Majorana L.). Virágzás előtt drog; 0,7—1% illóolaj, cseranyag, keserűanyag, pentosanok. Fűszernövény is: levele 1,5 — 2% illóolaj. (I. m. 1, 525.) XXVI. Origanum L. — Szurokfű. Virágzó hajtásvégei drogot adnak (Origani herba): 0,2-1% illóolaj, cseranyag, keserűanyag. (1. m. 1, 525.) Egyéb nevei: feketegyoj>ár, gyapor. gyoj>ár. balzsammag, kas bók, murvapik, szárazfű, szúfű, vadmujoranna, vargamajoranna (CSAPODY VERA — PRISZTEK SZANISZLÓ, Magyar növénynevek szótára [Bp., 1965.], 184). XXVII. Thymus L. - Kakukfű. Drog. (I. m. I, 525 - 8.) XXVIII. Lycopus L. — Peszérce. (I. m. I, 528.) Egyéb nevei: gyopártapló, vízigyopár, cigánvfű, farkaslábfű, kínafa, vízipemete, vízipeszteree (CSAPODY PRISZTER i. m. 152). Egyéb jól ismert genusai: rozmaring, jKimeteffi, repkény, zeálya, menta, Imzsalikom, }>ucsuli. 82. család. Co m positae — Fészkesek. I. alcsalád: Tuhuliflorae — Csöves virágok. X. Filago L. — Penészvirág. Faj: F. arvensis L. — Mezei penészvirág. A levelek hosszú lándzsásak, a növény vastagon fehéren gyapjas (Soó — JÁVORRA II, 667). Egyéb neve: mezei gyopár (CSAPODY—PRISZTER i. m. 130). XI. Antennaria Gärtn. — Macskatalp. Fészek virágzata Pediecat* floe (Onaphalii floe) nevű drogot szolgáltat; tartalmaz keserűanyagot, gyantát, phvtosterint, cseranvagot és nyomokban illóolajat. (I. m. II, 666.) Egyéb neve: macskagyopár, parlagigyopár, szövőffi (CSAPODY—PRISZTER i. m. 122). XII. Leontopodium R. Br. — Havasi gyopár. A növény vastagon fehéren gyapjasmolyhos. Sziklakerti dísznövény. Nem illatos. (I. m. II, 667.) Egyéb nevei: gyopár, csillagvirág, havasi hófehérke, szemenikvirág, sziklagyöngye (CSAPODY—PRISZTER i. m. 78). XIII. Gnaphalium L. — Gyopár. Szintén illat nélküli. Fajtái: erdei gy. (sil< utium L.), iszapi gv. (uliginosum L.), halvány gy. (luteo-album). (I. m. II, 667.) XVI. Helichrysum Mill. — Szalmagyopár. Fajtái: a) kerek szalmagvopár (H. petiolatum): a levelei majdnem kerekek, fehérmolyhosak, a fészek tejfölfehér. Főleg szegélynek ültetett kerti félcserje (Gnaphalium lanatum bort.); b) homoki szalmagyopár (H. arenarium). Évelő, fehéresszürkén gyapjas növény: a fészkek kénsárgák, később sötétsárgák. Nyíló fészkei Helichryei floe néven drogul szolgálnak. Tartalmaz illóolajat, cseranyagot, keserűanyagot, talán sterineket is. (I. m. II, 668.) Egyéb nevei: pusztaigyopár (Kiskunság),