Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Szérű, a gyűszű és rokonsága; ocsú) [MNy LV/1959/, 451-457.]
83 'treiben, lorttreiben, verjagen, vor sich her treiben, verfolgen, mit sieh nehmen, nach sich schleppen'; 2. 'Vieh treiben, eine Herde treiben'; 3. 'verschiedene Handlungen auslühren: das Leben verbringen, lälsches Geld vertreiben stb.'; 4. "Striche, Furchen machen, ackern, pflügen'; 5. 'reinigen (den Magen), abführen'; 7. 'einem Wege folgen' (RADL. IV, 809—11); ujg. sür- 'lort, hinschleppen' (BANG — GABAIX, Anal. Index 42); Kftfiy. sür- 1. 'forttreiben'; 2. 'schellen' (BROCK. 188 — 9); oszm. sürü- 'schleppen, ziehen, schleifen' (RADL. IV, 815), 'drag along the ground, procrastinate' ( H ONY 312); turki, csag. sürä- 'schleppen, ziehen' ( R ADL . IV, 811). Az igei származékok közül hadd idézzük az igen gazdag anyagból ezeket: sürkilä- 'vor sich treiben', sürsä- 'treiben wollen', sürt- 'reiben', sürül- 'getrieben, vertreiben werden, 2. abgerieben werden'; a névszói származékok közül sürük 'Herde' (valamennyi példa: KSÉF. — BROCK. 188-9). Ha erre a jól ismert igére nemcsak az igényes kritikájú GOMBOCZ, de A kevésbé szigorú MUNKÁCSI sem gondolt, annak több oka is van: nehezen képzelhető el, hogy ennek az annyira általános és jelentéseiben oly színesen árnyalt igének sem a régi, sem a mai anyagban nem maradt volna fenn valahol legalább egy árva sürüg adata, ha ilyen valaha is lett volna; ugyanígy igazolhatatlan puszta feltevés az 'ein Platz, wo die Ochsen das Getreide ziehen und dreschen' jelentés ( R ÄSÄNEN : i. h.); végül, de nem utolsósorban a magyar szérűnek nem Tenne' az eredeti jelentése. A gyüaxű éa rokonsága Komoly formában eddig senki sem gondolt a gyűrű és gyűszű etimológiai összekapcsolására; igaz, homályos etimológiai összefüggések kibogozása csak keveseket vonzott. Elvileg ilyen összefüggés nem volna lehetetlen, gondoljunk csak az olyan példákra, mint az orosz перестенъ 'gyűrű', наперсток 'gyűszű' < nepcm 'ujj' (A. PREOBRAIENSKIJ, Этимологический словарь русского языка 766); tádzsik anguitar 'gyűrű', angulbdnu 'gyűszű', anguit 'ujj' (RACHIMI—USPENSKAJA—BERTEIJS, Таджикско—русский словарь. Moszkva, 1954. 27a); tunguz urlakáptun 'gyűrű', uiíaptun 'gyűszű', uúakáían 'ujj' (VASTLEVIÖ, Русско-эвенкийский словарь. Moszkva, 1948. 122b, 158b, 196a). A jelenség a törökségen belül sem teljesen ismeretlen, mégpedig oly módon, hogy ugyanaz a szó jelentheti a gyűrűt is, a gyűszűt is. A tuvaiban például a lüstük < * yüzlük 'gyűrű' egyaránt jelent 'gyűrű'-t és 'gyűszű'-t (vö. A. A. PALJMBACH, Русско-тувинский словарь. Moszkva, 1953. наперсток 293a, перстень 402a); az oszmán-török gaziantepi nyelvjárásában ugyanezt A kettős szerepet tölti be A yüssük (Ö. A. A KBOY , Gaziantep ağzı III, İstanbul, 1946. 778). De gyűrű és gyűszű szavunknak a látszat ellenére sincs mégsem közük egymáshoz, mint azt a gyűszű-nek a gyűrű-étöl eltérő etimológiája világosan bizonyítja. De lássuk a gyűszű török adatait. GOMBOCZ még csak az oszmánliból és a jakutból tudta kimutatni a szót; ez a szerény lista azóta valamelyest megnőtt, de megállapítható, hogy a yüksük 'gyűszű' kezdettől lógva a török nyelveknek csak egy részében járatos, helyette a legtöbb török nyelv más szót (oimaq) használ. Legrégibb adatunk ez idő szerint KáSy. yüksük 'gyűszű*. A kiadások alapjául szolgáló kézirat, valamint az azon nyugvó isztanbuli arab—török
