Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
A török szófejtés és török jövevényszavaink - (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz 'artus, articulus', török yüz 'ua.'; gyűrű, szérű) [MNy LIV/1958/, 435-450.]
72 mát felfokozza. Például: t tariy 'vetés', qut üliig 'szerencse, boldogság', ton kädim 'ruha', küc küsin 'erő', âoy yalın 'fény', töz oy us 'nemzetség' stb. Az összetételek jó részéhen mindkét szót ragozzák: ig toya 'betegség', igi toyasi 'betegsége' (Uiguriea III, 38 А Д, 41,); töz yiltiz 'gyökér', töz in yiltiz'in 'gyökerét' (U. III, 41 7_ G); sin (sin?) söngük csontozat', sinim söngüküm 'csontozatom' (U. III, 37 s^„); ig ayriy 'betegség', ig ing ayr'iying 'betegséged' (TTT. I 9 4„); fid tawar 'vagyon', äding tuaring 'vagyonod' (TTT. I 9 M) stb. Ritkábban csak a második taghoz járulnak ragok: aá tákü 'étel', ai tákülárig 'ételeket' (BANG—GABAIX: UngJb. X, 196„); yük tálcák 'démon', yük táküklár 'démonok' (TTT. I 14 1 M). Vö. K. FOY , Studien zur osmanischen Syntax. I. Das Hendiadyoin und die Wortfolge ana baba: MSOSW. II, 105—36 (különösen 117); W. CALAND, A rythme law in language: Acta Orieutalia llavn. IX, 59 —68 (török példák 67); BANG—GABAIN, Türkisehe Turfan-Texte V, 18 (Л 83). Ezeknek az összetételeknek számos alcsoportja van, közülük most a következőket emelném ki. Az egyik alcsoportba sorolnám azokat, amelyeknek első szótagja ikorszóként eseng össze (megjegyzendő, az első tag is teljes értékű szó): y'id y'ipar 'illat', » iyal 'fa, növényzet'. Ismét másik alcsoportot alkotnak azok a bennünket itt közelebbről érintő összetételek, amelyeknek második tagja nem egyéb, mint az első tag valamilyen képzővel bővített változata. Elsőnek említeném az ilyenféle összetételek közül: al altay: al-'i altay-i iizá 'szerével, módjával; segítségével' (U. II 48J. A kifejezésre máskor alkalmasint még visszatérek, ezért most csak néhány idevágó megjegyzést tennék vele kapcsolatban. Az összetétel első tagja al 'Mittel, Methode, Trug' önmagában nem elég határozott jelentésű a vele azonos hangzású al 'Seite, Unterseite', al 'rot', sőt al- 'nehmen' miatt. Az altay etimológiája egyszerű: altay 'csalás' < alta- 'csalni' < al 'csalás'. DE találunk a yüz yüzügü-xel teljesen azonos alakulatokat is. Ilyenek: a) ton tonayu 'ruha'. Ennek az összetételnek ez idő szerint csak ton tonanyu változatát tudom kimutatni, ebben: ton'iıı tonanyus'in 'ruháját' (F. W. K. . MÜLLER , Uiguriea II. 15 1 3). A tonayu alak azonban megtalálható egy másik hasonló összetételben, nevezetesen a Sükiz yükrnük ujgur fordításában: kádgii tonayu ruha' ( BANG— (JABAIX , Türkische Turfan-Texte VII, 48 3„ 2); ugyanezen fordítás kyötöi kéziratában azonban kiidgii tunanyu-t olvasunk (TORIT IIAXEDA: Töyö Gakuhö V, 20İJJ.). — A ton a régi és mai török nyelvekben jól ismert szó. A fontosabb adatok a következők: türk (rovásirásos), ujgúr ton (GABAIX, Alttürkische Grammatik 342b; MALOV, Памятни ки древнетюркском письменности 432a; származékai tonliy, tonluy, tonsiz) (felső) ruha'; ujgúr bráhmi írással torn folv. ton] 'Kleid' (GABAIX, Türkische Turfan-Texte VIII, 100); Кйй /arî tön Kleid', tönl'iq 'ua.' ( BROCKELMANN); ujg. ton ruha' (Kao-é'ang kuan-yi йи II, Өа); kun CodCum. ton 'vestimentum; Kleid', tonçi [olv. tonfi] 'peliparius; Kürschner' (Grönbceh); 1245.-i kipesak szj. ton 'Kleid' ( IIOCTSMA ); AbO ИаууЯп ton (CAFEROÓHT); Tuhfat ton (ATALAY ); csag. ton 'tunique ouverte entiérement devant', tonluq 'habillc ınent' ( PDG . 247); sor. szag., kojb., kaes., küer. ton 'das obere Kleid, das Kleid' ( RAUL . III, 1176), alt., tel., leb. ton 'der Pelz' (uo.); kojb., kar. szoj. ton 'Pelz' (CASTRÉX 110), ojrot ton 'шуба, тулуп' ( BASKAKOV ), hakasz ton 'шуба' ( BASKAKOV ), tuva ton 'шуба, пальто' (PALJMBACH); tar. ton (RADL.
