Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Gyomor) [MNy XXXIII/1937/, 221—227, 280.]
39 Világoean jtogíf-nyelvjárás az afganisztáni Qoqrat, a Dórmán, a Cjatayan, a Laqai, dc látjuk, hogy ezek közül sem mindegyik ismeri a déumür-1. Kabulban alkalmam volt igen sok, különböző nyelvjárásokból való, Uzbekisztánból érkező egyént kikérdezni, de a 6zét nemcsak hogy nem használták, de nem is értették. Nem meglepő tehát, hogy ha JUDACHIN özbeg ezótára (K. JUDACHIN, Uzbeksko-russkij slovarj. Taskent, 1927. X, 816, IV) ezintén néma e tekintetben. Az ily módon eleve ritkának látszó özbeg szó azonban korántsem egyedülálló. A kirgizben, melyet ezintén jogíf-nyelvjárásnak nevezhetnénk, szintén ismeretes a szavunk: jumur 'der zweite Magen des Wiederkäuers' ( R ADL . IV, 177), jumursaq (< 'jumurtaq) 'der zweite Magen der Wiederkäuer' (uo). Azt hiszen, ide sorolhatjuk Mahmod al-Kûsyan jumur adatát is, melyet ugyan kiadója, B ROCKELMANN 'Ort, wo sich das Vieh wälzt' fordítással magyaráz, de aligha helyeeen. Az eredetiben (konstantinápolyi kiadáe III, 7, 9) ugyanis ezt találjuk: o 1*^ j (a vokalizálást nyomdatechnikai okokból el kellett hagynunk) jumur: al-mimrayatu fi al-bajavâni. Fí al-bajavâni jelenthet (ritkábban) annyi is mint 'állatok által', de a leggyakoribb használat szerint a. m. 'az állatokban'. Az al-mimrcyatu-t fordította B ROCKELMANN 'letaposott hely'-nek, illetőleg 'helynek, ahol fetrengenek'. A fordítás alapja az arab j./* mar ağ A, If. marğ 'Grae abweiden; im Gras etehen; mit Gel salben; e. S. im Kothe wälzen beschmutzen; Schaum, Rotz auswerfen ... 5. sieh wälzen (Pferd); sich mit Oel 6alben; sich beschmutzen' ( W AHRMUND II, 770—1), ennek egyik particinialis alakja mumarrag mamrûg 'mit Oel besalbt, beschmutzt' (i. h. 908), és minden bizonnyal 'lehevert, legázolt'. Van azonban az arabban egy szó, melyet itt helyénvalóbbnak gondolok: új-arab kiejtése mimrağe, jelentése pedig 'Blinddarm' ( W AHRMUND II, 908), 'intestin caecum' (BELOT 765). Az arab szó átkölcsönződött az oszmánliba is mumraya 'the coeciım' (REDHOUSE 1979) alakban. 1 A török jumur és jumur származék, alapszava és annak egyéb származékai a következők. Tar., kun, alt., ujg., oszm., csag., turki jum- 'zusammen1 Maguk az arab lexikográfusok a mlmragak szót, úgy látszik, csak 'vakbél' értelemben ismerik; legalább is a legnagyobb arab szótár, amelyhez pillanatnyilag hozzáférek, a Mu^it al Mufclt, nem említ más jelentést. A szó alakja is ellene szól BROCKELMANN fordításának; a cselekvés helyét kifejező igeneveknél (látszólag ilyennek veszi BROCKELMANN Kádári kifejezését) a praetixum magánhangzója a (1. pl. WRIGHT , A Grammar of the Arabic Language' 1, §§ 221 —227). Azt az értelmet, amelyet BROCKELMANN mimrayuhnak tulajdonit ('hely. ahol az állatok hemperegnek') az arab szótárak szerint mariig, mariigak és mutamarrág képzések fejezik ki. (Ebből a mamğak szóból származtatja Baladan [Futuh 330] az ádarbaijáni Máragha vároe nevét). TELEGDI ZSIGMOND.