Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
257 öböl ócsuvas forrása csakugyan * öbür volna, akkor nem szükséges mongol magyarázatra támaszkodni csak azért, mert török nyelvterületen nem áll rendelkezésünkre megfelelő adat. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magyar ö6ó7-nek akár a mongol fibür, öbür, akár a török obur, ' öbür szavakkal való egyeztetésének figyelmen kívül nem hagyható hangtani akadálya van: а török ill. mongol, etymologikus szóvégi -r-rel szemben mutatkozó, változatnélküli magyar -l. (A BTLw. 110 óvatosan nem is ad ócsuvas alakot.) Amíg ezt az akadályt megnyugtató módon nem sikerül kiküszöbölni, addig a török vagy mongol szó csak feltételesen vethető egybe öböl szavunkkal. 1) 14. harang. (BÁLINT, Párhuzam 20; BUDBNZ: NyK. XX, 153—4; PAABONBN: NyK. XLII. 38—9: NÉMETH : Nyr. XLII, 243; MUNKÁCSI: MSFOu. LXVII. 288.) E mongolosnak tartott szavunkat eddig a köztörök qazan 'üst', csuvas xMvan 'ua.' és a mongol qarangya 'érckorong, gong' adatokkal vetették egybe, de bizonyos nehézségekre már régebben rámutattak (PAABONBN, RAMBTBDT, POPPB stb.): miért találunk a magyar szó végén -ng~i az etimológikusnak látszó köztörök -n-nel szemben, összetartozik-e csakugyan a kérdéses török és mongol szó? E nehézségek feszegetéso természetesen a mongolosság szempontjából sem közömbös. a) Vizsgáljuk meg előbb a kérdés török oldalát. Szavunkat általánosan ismertnek mondhatjuk a törökségben, megvan csaknem minden nyelvjárásban : alt., tel., sór, leb., szag., kojb., kacs., kirg., kkirg., tar., krími, kaz., mis., bar., tob., csag., turki, oszm., azerb. qazan 'Kessel' (RADL. II, 367). Ugyanebben az alakban megtalálható több szláv és balkáni nyelvben is mint török jövevény: bolgár kazán 'Kessel' | szerb-horvát küzan, 'Kessel zum Braiintweinbrennen, Bassin, Reservoir' | orosz kazan 'grosser, eingemauerter Kessel, bes. BranntweinkesseP | kisorosz kazán 'na.' | lengyel kazan (nyelvj. adat, a kisoroszból) 'ua.', vö. B BBNBKBR , Et. Wb. I, 496; továbbá oláh сагап | albán kazan, kazandzija | görög xaCávt, x«C*v., vö. MIKLOBICH : DWAW. XXXIV, 331. Ide tartozik ter') JUHÁSZ JKNŐ : MNy. XXIX, 180—1 öböl szavunkat az öblít és öblögetilez kapcsolja, de e magyarázata — mint maga is jelzi — jelentéstani nehézségekbe ütközik.
