Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]
249 bevetés azonban nem teljesen megnyugtató, mert a csuvas adat forrása *qlll lehetne, ennek feltétele azonban az ismert tör. qilU, qiXic, qtíii, q'ilis alakok mellett nem teljesen magától értetődő | csuv. vié- 'messen, wägen', viie 'Mass, Wage' =- cseremisz f/iádS 'abwägen, messen', pi&d 'Wage, Mass, Gewicht', (iisdí 'messen, wägen, wiegen' (ÍUBANIN: MSFO U . XLVI1I, 121) ~ kaz. üUä 'messen', üliäü 'Mass', krími öllä I csuv. piken 'ein Dorngewächs' »- cseremisz pisän 'Distel, Hundsblume, Löwenzahn' ( RI BÄNBN : MSFOu. XLVIII, 178) ~ kaz. billän 'Tollkraut' cseremisz pel,tSdn, pellan, pel Да' n 'Distel, eine Kleltenart' ( R ÄSÄNBN : MSFO U . L, 52). R ÄBÄNBN e példák közé sorolja a magyar kölcsön-ae\ együtt a csuvas és a cseremisz megfelelőket is. Ily módon a csuvas szó rangtalan alakja * küllü, *küll, az adverbiumi n- jellel bővült esete pedig *küllün lehetett, s ez utóbbinak volna pontoä megfelelője a mai kivim. A magyar és a csuvas szó közt teljes az egyezés alaki és jelentéstani szempontból egyaránt. Eredetileg bizonyára a magyar kölcsön is határozói értelemben volt használatoe — legrégibb adatainkban ez a jelentés áll előtérben') —, csak később fejlődött melléknévi és tőnévi értelme (a NySz. nem tünteti fel ezt a jelentéstani fejlődést). A magyar szó is egész természetesen fogható tel ragos alaknak; ez a rag elvileg keletkezhetett magyar talajon is, de ha figyelembe vesszük, hogy a kölcsön ragtalan alakban ismeretlen, akkor talán valószínűbb, hogy már ragos alakban került legrégibb török jövevényszavaink közé, mint pl. a csuvas vendégszó is a cseremiszbe. Ha *küllm =- kivién magyarázatunk helyes, akkor el kell ismernünk, hogy a csuvas kivim és a mongol kölüsün egybevetése korántsem képtelenség. Ez a kapcsolat természetesen nem olyan közvetlen, mint eddig hitték, de a mongol külü-, köle- és a kikövetkeztethető csuvas *kül- (a * küllü deverbalis nomen-nek fogható fel) igék egyeztetése kifogástalan. A csuvas és a mongol szó megerősítésére egyéb török forrásból is idézhetünk adatot. Mahmud а Кавүап szótárában találjuk: 9 Vö. a NySz. II, 395 1) alatt felsorolt példáiból: kuchon adakozyk; veg... kölcen ; a 2) csoportból („invicem"): egymást néha költsön háborgaltyák. Calepinusból ( P AIS D. szives közlése): 684: mutuo — Vizon tagsagqal, költsön ; 559 : inuicem—költsön.
