Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Kapu, koporsó) [MNy XXX/1934/, 200-208.]

15 elegendő találomra kinyitni a mongol szótárt, s maguktól kínálkoznak a példák: qaban, qabang 'sanglier. verrat' ^ qobutun 'sanglier ágé de deux ans qui n'eet pas encore chatré' | qayara- 'se déchirer, se trouer, se fendre, s'écrouler, se séparer' ^ quyura- 'se casser, se briser, se rompre en deux'; qayat 'moitié' ^ quyut 'milieu, moitié'; qayul- 'rompre, casser en deux, briser' quyul- 'ua.' | qayur- 'essorer, griller' (vö. oszm. qavlr'brennen, rö6ten, braten' RADL

. II, 468) ^ quyur- 'sécher, essorer, griller, rotir, rougir au feu'; qayurai 'sec, grillé'

^ quyurai 'ua.'. A mandzsu yalila- mongol megfelelője pedig igen érdekes módon qotila- 'dire clairement une affaire'. — A nem-első szótagban sohasem volt ennyire vitás e kérdés, бет a törökben, sem a mongolban. Különben POPPE többször idézett kitűnő kis dolgozata épen a nem-első 6zótag magánhangzóváltozásairól szól. Bizonyára tanulságos lesz az első szótag vizsgálása szempontjából is az, amit e dolgozatában megállapít: a második szótagbeli a változhatik u-val, i-vel, sőt el is tűnhetik (a rövid tő esete). Ez az ú. n. teljes sor. Ennek a kevés példából álló csoportnak egyike véletlenül a bennünket fentebb foglalkoztató qaya- 'bezárni' is; a különféle fokokat képviseli: qayurtay, qayirtay és végül qab-qay. A nem teljes sorok váltakozásai: a^u^i; a^u; a i; a ~ 0; u^i^O; и i; и ^ 0; i 0. A magas hangú szavakban nem talált „teljes sort" POPPE

, csak nem teljes sorokat: e w* ü; t W-> I ^ 0; í^i; e^O; U^i^O; il^i; i^O. Az idetartozó török párhuzamok szempontjából nagyon haeznos keretet nyújt majd a fenti mongol összeállítás. 3. A mandzsu qa- idetartozása is kétségtelen, noha sem RAMSTEDTnél, sem VLADiMiRcovnál, sem egyebütt nem találjuk meg ezt az egybevetést. íme a hasonló esetekből egynéhány: ma. adun 'Hürde, Herde' mong. aduyun, aduyutun I ma. baturu 'tapfer, Tapferkeit' mong. bayatur | ma. buda 'gekochter Reis' mong. budaya | ma. tejen 'Brustw ölbung ^ mong. tegeji | ma. tulyan 'Zusammenkunft' ^ mong. tiyulyan i ma. dayan 'Füllen' ^ mong. dayayan | ma. dari- 'vorschreiten; tadeln' mong. dayari- | ma. deji 'ausgezeichnet; das Веб+е' mong. degeji | ma. itu 'Auerhahn' mong itayu \ ma. jer de 'rötliches Pferd' mong. jegerde | ma. joran 'Passgang' mong. jiruyan | ma. qaru 'Dank, Vergeltung' ^ mong. qariyu | ma. qatun 'kemény' mong. qatayu | ma. mede 'Neuigkeit' ^ mong. medege | ma. mura- 'schreien' ^ mong. mögere- | ma. tarla 'graues Pferd' ^ mong. tayaral | ma. iejile- 'hersagen' ^ mong. tegejile- | ma. iolo 'Zw ischenzeit, Frist' ^ mong. tililge I ma. kurya- 'wirben, stöbern' ^mong. tiyurya- | ma. temen 'Kamel' ^ mong. temegen | ma. tori- 'sich drehen' mong. toyuri- I ma. ture 'Stiefelschaft' mong. türege, türiye j ma. turula- 'zuerst tun, vorangehen' ^ mong. terigüle- | stb.