Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

236 Első pillanatra hajlandók volnánk talán — az ú. n. Ablautszerű elsószótagheli a »- u változás figyelembevételével — rokonságot keresni, a hay- (bay) és az eredetileg szereplő és a lejjebb tárgyalandó tör. óuyui-csoport között, ha azonban jobban szemügyre vesszük a bay 'kötél, kötelék' és bay- 'kötni' kiinduló pontokat, akkor be kell látnunk, hogy mindkét szó voltaképen származék. Nem lehet ugyanis kétség a felől, hogy az alapszó az ujg. ba- 'binden' (RADL. IV, 1117: pa- hibás olvasat), a régi szótári anyagból még a szárt banda 'das Bündel' szót (i. h. 1472) is ide kell vonnunk. Az újabban kiadott szövegekben igen sokszor fordnl elő ez a szó, vö.: Kas?, ha- 'anbinden; flechten (Hürde)'; ban. 'angebunden werden' i ujg. ba- 'attacher. Her' (

P

BLLIOT : T'oung Pao XV, 265); C

AFEROĞLU

, Uygur sözlüğü c. munkájában (Istanbul 1934, 23. I.) idetartozó adatokat idéz még: az Uigurica II, III és a Manichaica I és Ilí-ból, valamint a Chuastuanift-ból. Ami mármost a deverbalis -y névszóképzős bay alakot illeti, a magyarázat igen egyszerű, u. i. ez a -y, -g a leggyakoribb képzők közé tartozik. A deverbalis igeképző -y, -g, már a ritkább jelenségek közül való, de egynéhány egészen biztos példánk itt is van, vö. RAMBTBDT, Zur Verhstammbildungslehre der mongolisch-türkischen Sprachen: JSFOu. XXVIII, 3:14—6, 59; Z

AJACZKOWBKI, Suffiksy 110—1. Különben talán ez utóbbi magyarázat feleslege» is, mert a törökben származtatott nomenek lehetnek minden további nélkül igetövek is (tehát nemcsak ú. n. alapszáknál van meg a nonien verbum-felfogás): dat 'goût' ~ dat- 'goûter', ayri 'douleur'ayri- 'avoir mal', ojulya 'couture provisoire' ~ ojulya- 'bâtir (couture)', dolaş 'enroulement' ~ dolaş- 'tourner', oyrai 'rencontre' ~ oyrai'se rencontrer' stb., vö. D

BNY

, Gram. Turque 239—41. Mongol: Irod. mong. bay 'Hasse, paquet (d'herbes), fagot, gerbe

; une compagnie de soldats, détachement de soldats'. (Kow. II, 1087) | irod. oirat bay 'куст, куча, пук stb

' (P

OZDNBBV 121) | moiiguor BUG 'arbre, arbrisseau, buisson' (

D

B S

MEDT—

M

OBTABBT 18); irod. mong. bayei- 's'assembler eti quantité'; baysim-a 'par groupps, tumultueusement'; baysita- 'se serrer; se presser en foule s'attrouper' (Kow. II, 1080); bayla- 'faire un fagot, un paquet, fagoter; diviser les soldats par détachements, par les pelotons'; baylaya, 1. fent.; haylayala- 'niettre en tas, entasser. mottre en paquet, en fagot; placer des troupes par détachements'; baylara- Yeııtasser,