Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)

Mongolos jövevényszavaink kérdése [NyK XLIX /1935/, 190-271.]

209 tör jäkän, jikiin ~ irod. mong. jigc.sün - magyar gyékény ; azonban nemcsak hogy я török adatok közt is feltűnik olyan, mint a haraba jigän, kirg. jiqän, kún jegan, hanem a mongol alak -gje a gyakori mong. -yosun, gcsiin képző (vö. POPPK: KSZ. XX, 99) hatása alatt is keletkezhetett, ha ugyan valóban nem azonos vele. Tegyük fel azonban, hogy más úton magyarázandó tör. -k- mong. -g megfeleléssel van dolgunk, melyek számát esetleg szaporíthatjuk is, továbbra is csak szórványos, és nem általánosan jellemző esetekkel állunk szemben, amelyek mongolos jelleget igazoló bizonyítékokat annál kevésbbé alkothatnak, mert hasonló -k- a- -gváltoz&st felmutató alakok a török nyelvek egy részében sem ismeretlenek (vö. az előbbi béka, bika megfelelőit). Különösen fontos pedig, hogy ez a változás igen gyakori egy olyan nyelvben, amely igen régen, feltehetőleg már a honfoglalás elótt is hatással volt a magyarra. Ez a nyelv a kún, amelyről (a besenyővel együtt) NÉMETH GYULA e nyelvekre vonatkozó alapvető dolgozataiban (Árpád-kori törökjeink : Népünk és Nyelvünk III, 175 és főleg Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós 54) kimutatta, hogy a tör. •q-, -i-nak rendszerint (nem mindig) -q- felel meg. b) Az őstör. szóbelseji -l-nek az ósmongolban általában -t(ma: -<'-) felel meg, amely i előtt J-vé változik. Jövevényszavaink közül vö. pl.: tör. bat'ir - irod. mong. bayatur ~ magyar bátor tör. bitig ~ irod. mong. bióig - magyar betű tör. éalir ~ irod. mong. caéir ~ magyar sátor. Egyéb példák : tör. ati 'unoka' ~ irod. mong. aéi tör. qatiy 'erős' ~ irod. mong. qatayu tör. örtüng posta-állomás' ~ irod. mong. örtege stb. Egyes nyelvjárásokban ugyan előfordul -t- -d- változás, pl.: monguor mami 'mint, képen, ként'- irod. mong. metü inonguor yancr 'kemény, erős' ~ irod. mong. qatayu. Ez a jelenség azonban még az egyes dialektusokon belül is szórványosaknak tekintendő, nemhogy a törökkel szemben mongolos sajátság számba mehetne. c) Az őstör. -p-nek a mongolban nem -p- felel meg, ez a hang a nyelvjárások legnagyobb részében ismeretlen, a mongol írásnak sincs rá megfelelő jegye, csak újabban, de az is csak idegen szavak átírásában használatos. (Meg kell jegyeznünk viszont, hogy a -6-t