Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez [MNy LIX/1963/, 381-393.]
199 ebben: nil ya nirâ 'enfant <1апн les langes'; hal. иja raj 'újszülött'; bur. na raj, bur. Al. nâra. Kétségtelenül a mongol szóhoz csatlakozik (alighanem jövevényszóként): ma. niyaryón : i\ar-yun 'frisch (von Esssaelıen)'< nara-yun. Altaji szempontból ez az etimológia — a szükséges fenntartásokkal — elég jól illik a többi közé. Nem mondhatjuk cl — sajnos — ugyanezt a nyak állítólagos altaji megfelelőiről; itt bizony több „szabálytalanság" jelentkezik: a szó hiányzik a mandzsu-tunguz ágból (sajnos, ez a hiányosság nem )>éldátlan), a törökmongol szó alapján bajos feltenni a szókezdő и-t, végül, de nem utolsósorban a jelentéstani nehézségek sem hiányzanak. (Egyetlen nyelvben vagy nyelvjárásban sincs 'nyak' jelentése a szónak; úgy látszik, hogy az alapjelentés 'széle valaminek, szegély', ebből: 'part', illetőleg: 'ruha szegélye; gallér'.) A megfelelők különben ezek: ótör. yaqa 'Kragen, Oberhaupt, Autorität' (GAU.); KäSy. yaqa 'Kragen'; tar., kaz. tat., QB, csag. jaqa 'der Kragen', alt. jaqqa, tel. ijaqqa, leb., küer., krm., bar. jaya, kirg., kaz. tat. jaqa (RADL.); oszm .учка 'collar; bank, shore, edge'; az. jaya 'gallér'; tk.m. jaqa (AB. 31); HOUTSMA yaqa -'Kragen'; AH yaqa 'ua.'; Tuhfat yaqa ; kkalp. íaya 'gallér' (HKS. 96)'; nog. jaqa 'ua.'; (RNS. 92); kuni. jaya (RKS. 103); bask jaya; jak. туа 'gallér; szegély, határ'; ceuv. sgya 'gallér' (PAAS.). Törökből: perzsa yaqqa 'the collar of a garment' (STEINGASS), yaqa, yaya 'collar (HAIM), tádzsik, hazara, aj mak ja yan 'gallér' (saj. felj). Mongol: M TT jaqa 'Rockkragen', Hy, Yv, jaqa 'ua.'; M A jaqa 'gallér , ISz jiqa; mog. Mr, M jaya 'bord; k rőté de; col, collet'; Zirni, Kundur jaya 'side, edge; collar'; mgr. bziâça 'collet, bordűré, ourlet'; tung. jaqa; dah. Н uiaq; mong. jaqa, jiqa 'le bord, l'extréinité, le rivage, les homes, la frontiérc, limite; le eollet on bien ourlet d'un habit'; kalm. zay» 'Rand, Grenze; Pelzkragen'; ord. o£aya 'hord, frontiérc; collet'; hal. zach '1. széle valaminek, szegély; 2. gallér'; bur. zacha. Figyelembe véve a szó körül mutatkozó séilyos nehézségeket, a nyak eddig javasolt őstörök származtatását nem tartom lehetségesnek, és úgy látom, hogy uráli török etimológiáink közül törülnünk kell. (Vö.: RAMSTEDT, Einführung I, 73 — 7; POPPE, Vergleichende Grammatik I, 36 — 9, 154; CINCTUS, Sravniteljnaja fonetika 213 — 4; BENZING, Die tungusiscben Sprachen 40.) 8. Másodlagos szókezdő n minden altaji nyelvljeıı ismeretes. A mandzsu-tunguz nyelvekben több ilyen esetről is van tudomásunk, most csak egyet említenénk meg közülük. A mandzsuban a mongol szókezdő J-nek néhány esetljen n felel meg i előtti helyzetben (=ni-). Úgy látszik, régi mongol nyelvjárási sajátsággal van dolgunk, amelyet csak a mandzsu (és rokonai) őrzött meg számunkra. Amennyiben megvan a szónak a török megfelelője is, az természetesen szókezdő j-t tartalmaz. Példák: ma. ninggun '6'; nan. nur/guol. nür/gü"; orok ntrtfU; ud. nuryt; orocs nwquv; neg. nuryun; szol. пйгуй"; evk. AUT/UII; ev. пнгрп < mong. juryu-yan < jiryuyan; — ma. win/- 'zeichnen, malen'; nan. niruburi 'írni' (PETROVA); ol. nuru-, úuri- 'ua.' (PETROVA); orocs neru-; orok nurivri (NAKANOMK) ~ mong. jiru- 'tirer unc ligne, peindre, dessiııer'; MA jiru- 'rajzol'; mgr. bziüri- 'dessiner, éerire, jjeindre'; dah. Ts «Й r- 'fest, rajzol' (< ma.); kalm. zur- 'ritzen, zeichnen, schreiben'; ord. vigrg- 'tirer une ligne, dessiner, peindre (un tableau); iidzs., hu. niar- 'dessiner'; hal. zur-; bur. zura- ~ tör. Kááy. yaz- 'schreiben'; hvar. (Raby.) yaz- 'ua.' (MAL ); kaz. tat ., krm., kun. kar. L.,T. jaz- 'schreiben, zeichnen',
