Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Régibb török jövevényszavaink magyarázatához - (Szőlő, üd-ül, egy; őr-öl, ör-vény) [MNy XXIX /1933/, 275-279.]
8 'ua.' I kaz. izge | bask, ibge | kirg. izge 'fromm, gut, erhaben' | oszm. eji 'gut' | jakut ütüö 'gut'; ütüör- 'geeund werden' | leb., kun äi 'passend, genügend' (MSFOu. XXX, 135). Vö. még: КйёүагТ: äbgü 'gut'; äbgülük 'Güte' | ujg. ädgü 'gut, das Gute, gesund, Vorzug, vorzüglich'; ädgülüg 'günstig, vortrefflich' (BANG—GABAIN, Anlnd.) | Abû Hayyân: äygü 'eyi [jó]' (ed. CAFEROĞLU 13) I HOUTSMA: digi és kun eygi 'gut'. A -yu, -gü a törökben valóban jól ismert deverbalis névszóképző: bergil 'adás' | bury a 'vrille' | eüzgü 'passoire' | bulyu 'esprit inventif | quryu 'soupçon' stb. ( DENY i. m. 573—5). A török ige — tekintetbe véve a jakut alakot is — *eb(és nem üb ) lehet. Az *eb- igének -i, -ü képzős névszói alakjával magyarázta NÉMETH GYULA: KCSA. I, 242—3 égy 'sacer' ( ёду-ház. ünnep, 6tb.) szavunkat is. Az -i, -ü (-f, -u) is jól ismert élő képző. Főnévi példák: óoszm. bil-ü 'science' | tut-u 'gage'; — mellék néviek: dol-u 'plein' | dur-u 'limpide' | áaá-F 'atteint de 6trabisme' I bin-i 'cheval dressé. qu'on peut monter' ( DENY i. ш. 477). Az EtSz. 1499 nem fogadja el ezt a magyarázatot mondván, hogy a magyar 6zó eredeti alakja igy (<^*igyi, *ügyû), s az id- változat depalatalisatio útján keletkezett. De a magyarázatnak ez a nehézsége is eloszlik, ha tekintetbe veeszük PAIS DEzsőnck „Kecskemét" c. dolgozatában (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára IV. 5. sz. 8. 1.) a mid mégy, Poprád Poprágy, C8üd ^ C8ügy etb. alakpárokkal kapcsolatban kifejtett megjegyzéseit. Mármost a feltett török *eb- ige megfelelője megvan a mongolban: edege- 'se guérir, se rétablir, recouvrer la santé: reprendre see sens, se ranimer: guérir, sauver' (Kow. I, 199b). A tő ede- (tővéghangzóval!). a -ya, -ge pedig műveltető képző (RAMSTEDT, Zur Verbstanımbildungslehre der mongolisch-türkischen Sprachen: JSFOu. XVIII, 3:14). Vö. még khalkha ene.»-, kalmük edgt-, monguor ой;e- 'vivre, revivre, reprendre ses activités', ordoez eoege 'guérir'. Származékok: edegesi ügei 'incurable, inguéri6sable, irrémédiable' (nomen possibilitatis, melynek csak tagadó formája van az irod. mongolban) | edegelege'ordonner de traiter, de guérir' | edege jege- 'se guérir, relever de maladie, étre en convalescence, recouvrer la santé' | edegege'guérir, traiter, rétablir la santé; vivifier' | edegeged- 'étre guéri, étre traité' | edegere- 'se ranimer' stb. (Kow. I, 199a, b). RAMSTEDT (i. h.) habozva, BROCKELMANN (Mitteltürk. Wort seh. 18) egész határozottsággal äbgü1 a török äb 'Habe: Vorzeichen' 6zóval kapcsolja össze. A török üb a mongolban is ismeretes, valószínűleg jövevényszó: ed 'effets, choses, richesses' (Kow. I, 197a). Figyelembe kell azonban vennünk, hogy
