Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Bilincsek, bilincs [MNy LXI/1965/, 281-289.]
128 (AB. 81); LN. hiläk 'Vorderarm' ( HOUTSMA 63); AH. biläk 'ua.' ( CAFEROÖLU 18); TZ. biläk 'ua.' ( ATALAY 152); Qaw. biläk 'ízület' ( TELEODI 306); kar. T. bilak 'Vorderarm' ( KOWALSKI 169), kar. L. bilek 'Muskel, Vorderarm' ( MARDKOWICZ 15); kum. bilek, buleg 'kar' (NÉMETH: KSz. XII, 102); karacs. bilek 'ua.' ( PRÖHLE : KSz. X, 93); balk, bilek 'der Arm' ( PRÖHLE : KSz. XV, 208); tat. Kaz. beläk 'рука от кисти до плеча; kar a csuklótól a vállig' (TRS. 70); bask. beläk 1. 'рука от кисти до плеча'; 2. 'предплечье': 1. 'kar a csuklótól a vállig'; 2. alsókar (BRS. 90); nog. bilek 'предплечье; alsókar' (NGS. 80); kirg. bilek 1. 'часть руки между локтем и пястью'; 2. 'нижкяя часть ноги животного': 1. 'a könyök és a kézközép közti rész'; 2. 'az állat lábának alsó része' (JUDACHIN , KRS. 87); özb. bilak 'рука (от кости до локтя), предплечье; kar (csuklótól könyökig), alsókar' (BOROKOV 71); ojr. belek 'локоть; könyök' (ORS. 30); tuv. bilek 'запястье; csukló' (TRS. 94); alt., tel., leb., sór., szag., kojb., kacsa, bar. piläk 1. 'das Handgelenk'; 2. (szag.) 'der Unterarm' ( RADL. TV, 1338); tel. päläk 'der Unterarm' ( RADL. IV, 1243). 3. A származékok egy része világos, magyarázásuk nem ütközik nehéz ségekbe. A kicsinyítő képzős alakok jelentik magát a testrészt (emberi csukló, állati csŰd) és a rá való karikát (bilincs, békó). A -la, (5a, -ja, -jä kicsinyítő képző jelentkezik ezekben: esag. biláklő 'carcan dans lequel on passe les mains des criminels' (PDC. 189), biläklä (Sejx Sul., Isztanb. kiad. 93; KUNOS 26 bilakje olvasata hibás), bildidi 'Handfesseln aus Holz' (RADL. IV, 1763), más forrásból ez utóbbi alak nem igazolható, alkalmasint elírás biläklä helyett; oszm. bilekje 1. 'the wrist'; 2. 'thepastern in a quadruped'; 3. 'a handcuff, manacle'; 4. 'a fetter for the ankle'; 5 'a kind of jess for a hawk, fastened to a wooden ball, heavy enough to prevent flight but jiermitting other motion' ( REDHOUSE 389, 425), biläklä 'das Band, die Fessel, der Tonnenreifen' ( RADL . IV, 1762); a szó a mai köznyelvben nem él, nem adja meg sem a „Türkçe Sözlük", sera HONY szótára. (A képzőről vö.: GABAIN, AlttürkGramm. 58 (45. §); DENY , Grammaire de la langue turque 323 — 4 (517. §); ZAJ^CZKOVSKI, Sufiksy 23—4 (6. §); RÄSÄNEN , Morphologie 92 — 3.) A fik (-/tgj* kicsinyítő képző is előfordul az egyik (oszmánli) adatban: oszm. bilekjik 1. 'a little wrest'; 2. 'a handcuff' ( REDHOUSE 425), bileklik 'poignées, menottes' ( BARBIER DE MEYNARD I, 361). A mai köznyelvben ez a szó sem maradt meg. A laq, -läk, liq, -lik, -luq, -lük, -jaq, -jäk stb. képzőről I.: GABAIN, AlttürkGramm. 60 (46. §); DENY , Gramm. 320-3 (509-16 §); ZAJACZKOWSKI, Sufiksy 24 — 6 (7. §); RÄSÄNEN , Morphologie 93. Egyetlen adatunk van a -lik képzős származékra is: tob. biläklik 'das Armband' ( RADL . IV, 1762). A -liq, -lik, -luq, -lük képző itteni funkcióját jól ismerjük (az igazolásra idézett példákat 1. MNy. LIV, 449 és LV, 453). Itt elegendő utalnunk arra, hogy tökéletes párhuzama a yüzlük 'gyűrű'. A biläk egyéb származékul között meg kell még említenünk: leb. piläktä 'das Armband' ( RADL . IV, 1338), alt. bileklüé 'ua.' (BASKAKOV, RAS. 35): hak. pilektös, pilektls un. (RChS. 69); tuv. bileklei (RTS. 49). E sajátságos, szibériai alakulatok a török nyelvek egyéb csoportjaiban ismeretlenek. Ami elemzésüket illeti, nem világos, hogy származékokkal vagy J>edig összetételekkel van-e ezúttal dolgunk.
