Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Boszorkány [MNy XLIII/1947/, 10-17.]
121 nosnak, mert a y-ből a magyarban j vagy v fejlődött volna (vö. pl. bojtorján, bojtorvány), vagy esetleg eltűnt volna, de eemmiesetre sem fejlődött volna fc-vá. A törökeégben teháf számolnunk kell a baslryan mellett egy *baslrqan változattal, továbbá a hozzájuk közel álló bastlryan szóval. 2. Ami a magyar és a forrásául felvett török ezót illeti, nem hallgathatunk el egy köztük mutatkozó látszólagos hangtani nehézséget, nevezeteeen: miért találunk az első szótagban a török a-val szemben magyar o megfelelést, amikor különben a magyar majdnem mindig megőrizte ebben a hangtani helyzetben az eredeti a-t? A kérdés valóban érdekes, és külön monográfiát érdemelne. A boszorkány ugyanis nem egyetlen példa e nemben; vö. bojtorján < *baltlryan, boka < *baqai, oroszlán < *arlslan, sőt kobak < *qabaq. A jelenség nem szorítkozik kizárólag török jövevényszavainkra, hasonló esetek találhatók a szláv kölcsönzések; a nyelvjárások, a nyelvemlékek anyagában, és az egész komplexum beletorkollik a magyar a hangok történetének kérdésébe. Mindez természetesen nem érinti a boszorkány c * baslrqan magyarázat helyességet. A török 'bastlryan és baslryan (*baslrqan) egymáshoz való viszonyát, mindkettőnek a török szókészleten belül elfoglalt helyét illetőleg következő a helyzet. Mind a kettő képzett szó, s végeredményben a bas- 'drücken, überfallen' igére vezethető vissza, csak mindegyik más-más képzőn keresztül. Ebből az alapszóból származnak ezek a jelentéstanilag ide tartozó egyképzős főnevek: oszm. basqan 'das Alpdrücken' (R. IV, 1533) és qara basan 'nightmare' (REDHOUSE 326) I csag., turki basqun 1. 'das Alpdrücken'; 2. 'das Pressen, der Druck, der Anfall, Überfall' (R. IV, 1535) | özb. Q. baslíq 'lidérc'. Mindegyik jól ismert képző, bővebb megvitatásukkal itt foglalkozni felesleges. A gazdag szócsaláddal rendelkező bas- igének van egy bennünket közelebbről érintő, a törökeégben elterjedt igei származéka: Küs. bastur- 'drücken lassen' (B. 32)^ csag., turki, tar. bastur- 1. 'drücken lassen, stampfen lassen'; 2. 'besiegt werden' (R. IV, 1539) ^ceag. bastur- 'faire fouler aux pieds soi-méme, c'est-â-dire étre vaincu' ( PDC. 148) ezárt bastur'нагружать; накладывать; прпдавливать: проежать (лошадь)' (NALIVKIN 19) oszm. bastlr-, basdlr- 1. 'to make or let be pressed'; 2. 'to make or let be printed'; 3. 'to overpower, overwhelm, eubdue'; 4. 'to виргевв; to extinguish'; 5. 'to put a fowl to sit on eggs'; 7. 'to make or let a foot be set upon a thing'; 9. 'to make or let money be coined' ( R EDH . 326—7) ^ oszm., kirg., kaz., krm. bastlr- 1. 'drücken, pressen lassen'; 2. 'unterdrücken'; 3. 'drucken lassen' (R. IV, 1537) ^ кагасб. bastlr- 'Caue. von bas-; begraben, beerdigen, verscharren' (KSz.
