Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Szűcs [MNy XXIX/1933/, 157-160.]
107 a törökben, amelyikből a -il képzős nomen agentis 'szabó'-t jelenthetne. A Qutadyu bilig bécsi ujgur írásos és kairói arab írásos példája csak másolat, mégpedig meglehetősen közepes másolat; főleg az a bécsi, amelyikben helyenként valósággal hemzsegnek a másolási hibák: az előszóban RADLOFF jó párat bemutatott belőlük. — Nem lehetetlen, hogy a suti is valami ilyen másolási hiba. Feltevésünknek alapja van. T. i. a közvetlen euií után következő szót RADLOFF jaqlrtl-nak olvassa, mint a képmásból megállapítható, kétségtelenül helyesen. Ilyen szó azonban a törökben nincsen. VAMBÉRY ezen úgy segített, hogy jekirti-re javította önkényesen, ami 'nyerges'-t jelent. RADLOFF meğtartja ezt a jelentést, de hozzáteszi: „ob dies für jüküréi steht, ist бе г fraglich". Azt hisszük, hogy ez több mint kétséges, ha figyelembe vesszük a kairói kéziratot, ahol a 6zó egyszerűen és világosan j-ç 1«^ jiyatti-nak van írva, ez pedig a. m. 'ács'. — Mindenesetre érdemes volna megnézni a helyet a Qutadyu bilig újabban előkerült harmadik kéziratában. (Erről a harmadik kéziratról 1. NÉMETH GYULA: NVK. XLVIII, 144—5.) A RAMSTEDT-féle etimológiának tehát semmiképen sem sikerült megingatni a szűcs régi magyarázatát, melynek helyességét különben újabb adatok is támogatják. A szűcs 'varrás, varrat' jelentésű alapszavához vö.: baraba, altaji. lebed, teleut jik 'die Naht' (RADL. III, 507) | Ibn MUhannâ (ed. MELIORANSKIJ 120.1.): jik, illetőleg MELIOHANSKIJ olvasata szerint jäk 'шовъ, рубецъ, спай' | Küérarl (ed. B ROCKELMANN): ji, jigi 'Naht etc.'. Megvan a szó a jakutban is (BO HTLING): RT k 'Naht'; törlendő a vele összevetett 'nähen' (már helyesen NÉMETH GYULA, AZ ősjakut hangtan alapjai: NyK. XLIII, 473. 1., 134. §.). Továbbképzett alakok: baraba jiklä• 'zusammenfügen' (RADL III, 508) és jakut siktäz 'mit einer Naht versehen' (uo.); — végül: altaji jikti 'der Nähende, Näther' (i. h. HI, 509) | teleut jikti 'ua.' I Küsrari : jiti 'Schneider'. Meglehet, hogy ugyanezzel a sióval függ össze a 'tü' török neve is: ujgur, tarancsi jingnä (RADL. III, 512) | krími jinä (i. h. 514) I Kttsyarl: jignä, jingä | Ibn Muhannü: jigntl 'нгда' | HOUTSMA : jignä, jignäti 'нгодыцик', jignälik '• еГкмыдой MÍшочекъ, •рляръ' | baraba, oszmánli, C6agatáj, krími ignä (RADL. I. 1430) I kacsin ingä (i. h. I, 1431) | kazáni, teleut, altaji, kirgiz, azerbaidzsán Inä (i. h. I, 1442) | sór, szagáj, kojbál ingä (i. h. I, 1445) | lebed, szojot innü | oszm. JT^i ijnáji 'ein Nadelfabrikant, Nadelhändler' ^ irod. mongol jegün, jegüü || khalkha DZXÜ (VÖ. VLADIMIRCOV, Sravnitel'naja grammatika mongol'skogo pie'mennogo jazyka 196) | kalmük zöün (POZD-
