Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. köt. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 1.)
Az idő és társai (Idő, idén, kor, korán; késik, későn) [MNy LXII/1966/, 385-398 ]
98 14. Mindenekelőtt szembetűnő a magyar szó szemantikai és morfológiai gazdasága. Mindez azonban jól érthető, ha meggondoljuk, hogy az időfogalmak egyikét jelölő szóval állunk szemben ezúttal is, amely bejutván határozó szavaink közé, ősi szavaink módján rendkívüli új hajtásokat hozott, melyek között még rag is akad. Törökből jött bor szavunk magyar fejlődése kis monográfiát érdemelne. E helyett azonban most meg kell elégednem — jmintegy emlékeztetőül — néhány fontosabb adatának a felidézésével. A NySz. a bor szónak két alapjelentését különbözteti meg: 1. 'tempus, spatium temporis' (MA.), 'aetas' (PPB.), '[Zeit, Zeitalter]'; 2. '[conditio; Zustand]'. A szó számos összetételben használatos: ebéd-kor '[tempus prandii; Mittag, Zeit des Mittagessens]'; éjfél-kor, éjféli-lcor '[Mitternacht]'; estve-kor '[occasus solis; Sonnenuntergang, Abendzeit]'; idő-kor 'aetas, oceasio, tem pestivitas, opportunitas' (SI.), '[Zeit, Alter, Zeitpunkt]'; óra-kor '[hora; Stunde]'; stb. A ragos alakok, illetőleg határozóezók közül kiemelném: kor, kort, koron, korán, korban '[tempore: zur Zeit]'. Magyar fejlemény a kora 1. '[magnitudinis, aetatis; so gross wie, so alt wie]'; 2. 'tempestivus, maturus' (SI.), '[zeitlich, früh]'. Ebből: korán 'tempestive' (MA.), 'zu rechter Zeit' (PPB.);'[zeitlich, früh]'; koránt '[tempestive; zeitlieh, früh]'. 15. A törökben meglepően gyéren van adatolva e szó. De ez talán nem is olvan meglepő, ha meggondoljuk, hogy a qur is azok közé a szavak közé tartozik, amelyeket az arab—perzsa 'tempus'-ezavak egész sor török nyelvből kiszorítottak. A megmaradt adatok jelentése: 'idő; kor; alkalom'. Gyakori az -n ragos instrumentális, külön is, kifejezésekben is. Végül érdekes, hogy a qur mind eredeti, mind származékos alakjában '-szór, -szer, -szőr' jelentésben is használatos. legfontosabb adataink ezek: Tefs. qur 'время; возраст; idő; életkor' (BOROVKOV 217); Raby. qur 'die Zeit, der Zufall, Umstand' (RADL. II, 918); AH qur 'yaş, akran ve emsal' (CAFEROÖLU 82); bu qurdasdur 'bu akrandır' ( CAFEROÛLU 82); óoszm. kur 1. 'mevki, derece, had, mertebe, pâye'; 2. 'akran, emsal' (TTS. I, 497); jak. kur 'годовой, одного году; прошлогодный, crapbifl;évi, azonos évű, tavalyi, régi' (PEKARSKIJ I, 1240); sz.-jög. qor 'раз, очередь; время; -szor; aorrend; idő' (MALOV 59): kirg. qur 'idő; -szor', ,,bir qur baldar" 'egyidős gyerekek', „üé qur keldim" 'háromszor jöttem', quraq 'idő; pillanat; életkor', quraqtai 'egyidős egyén', qurdai 'ua.', qurdai 'idő; -szor' ( JUDACHIN , KRS. 449); kzk. qúrbi 'coeval (jierson), equal, a person of the same age', qárbidas 'coevals', qûr das 'coeval' ( SHNITNIKOV 281). qurun 'időn, koron': csag., kirg. qurun 'zur Zeit' ( RADL. II, 931). összetételben: tar. käl-qurun 'Nachmittag' (RADL. II, 1183); kirg. keikurun [= kel qurun ] 'este, estefelé', kelkurum 'ua. ; [beszélt nyelvi]' (JUDACHIN, KRS. 385): kzk. keiqurim 'kései, késő' (SAURANBAEV, RKS. 557); kkalp. keikurin 'est' (BASKAKOV, RKkS. 74); szárt keikurun 'este' (NALIVKIN 65); turki kelqurun, kelqun 'late in the dav, late in the evening, at nightfall, twilight' ( JARRING 168). qurln '-szor, -szer, -ször': Husraw qurla 'raz' (ZAJACZKOWSKI 141); Tefs. qurla 'ua.' (BOROVKOV 218); kun CC. qurla 'mal' ( GRÖNBECH 204); óoszm. kurla 'kerem. ket. defa, derece' (TTS. 1, 498); kar. T.. U. qurla 'mal' ( RADL. II, 943).
