Magyar Országos Tudósító, 1948. június/2

1948-06-19 [954]

/Révai józsof bcozélt az MDP szegődi nagygyűlésén* 2 0 folytatás*/ o- Ni/Sk - A második ok az, hogy non bízhattuk gyermokcink ncvo­lését Olyanokra,' aklknok a nagyar Himnusz non szent, akilc non állnak fel. mint 31achta Margit a 'parlanontbcn, ha ncnsoti imádságunkat' éneklik.' Hon lohotott tifeni, hogy az iskolák felében azt tanifc&ák, hogy Kossuth Lajos volt az újkori történolom lógnagyobb alakja 63 ugyanakkor az i3kólák násik folőbon'finonan, do nógis lopocskondi-' ázzak a 48-as szabadságharc vezérét. 1848-at csak egyféleképpen lo­hot tanítani 63 a nagyar dontíkráclában is csak 'ogyféloképpo n lohot boszólni a nagyar isicolákbanA harnadik ok az,'. ~. hogy v égro kul­turát akarunk adni a dolgozó osztályok gyornekoinok', non utolsó sorban a" lculturálls toron leginkább olnaradt parasztságnak 0 ' A hogyo­dlk ok: rájöttünk arra,hogy az iskola orodituény/'vár, fegyvor, csak attól függ," hogy kinek az orőditnényo ós ki ollón, vagy a nagyar * dolgozók fogy verő a régi nagybirtokos'03 nagytőkés szellőn 0 ílon, vagy megfordítva," az övék ni ellőnünk.'Kon lőhetett tovább tűrni a donokrácia ncgyodlk 03Ztcndcjébcn,hogy a demokrácia gyűlöletére nö­veljék az ogy házi islooIákban a magyar dolgozók gyemokeito' - Mindszcntyék megpróbálták mind a négy sarkán fölgyúj­tani az országot," dc csak Pócspctribon sikerült nekik o' Kiderült,hogy""" Póospotrl : ketozor főnyi lakosságinak több mint tiz százaléka : volt Írástudatlan s kidorült az is,hogy az a pap aki a póospotril parasztokat uszította az iskolák államosítása ollón, azzala rációm­mal, hogy az'állami iskolákban mom losz hittanitás/ két esztendőn ko­rooztül c lmulasztotta azt a kötolosségét, hogy a gyormokekot sc-ját is loo Iájában hittanra tanítsa. * Az Iskolák államosításáról szóló törvény mogszava­zása óta oltóit két nap azt mutat ja,hogy az egyházi vezetőknek leg­alább is egyik részébon mogvanja hajlandóság,hogy lemondjanak a to­vábbi uszításról. Mi most is készen állunk a tárgyalások folvétclé­ro. Nom rajtunk mult,hogy a békés mogogyezéo eddig nom jött létra.' • Még nom késő orro a békés mogegyozésro törokodni," a meghozott tör­vény tcljos érvényosségo és tÍ3ztolotbcn tartása alapjaié' Révai Józoof ozután hangoztatta, hogy a Magyar Dolgo­zókPártja a Kiaracizr.íU3-lonlnizmus forradalmi tanainak jogyébon ala­kult mog<>A ssociáldomokraták saját harcaik és tapasztala tálak alap-" ján rájöttök arra,hogy nincs nás lrájsrytü/ amoly 0 riunkásooztály vég­ső győző óiéhoz vozotö utat'mutatná. Marosán .György az ogyosülósi kohgrosszuson azt'mondótta, hogy az ogyosülés akkor 3c sz igazi összo­forrássá/ha a szociáldemokraták magukévá teszik a mary.ista-loninista tanokat, mác3zóval: ha kerxiunistákká losznok,' A szociáldemokraták no logy8zöttclmok t hancú fölszabadultaknak érezzék mgukat azzal ,hogy a komriunista parttal, ozzol a harcos, győztes nagy párttal egyesülni tudtak; no szégyoljenok tanulni a Kommunista P#-1 harci tapasztala- ' taiból. Az MDP a csolokodotok pártja." harci pár t loo z 0 Abbanja jóban, hogy pár tünk" a legnagyobb párt - több mint ogymillíó tagot számlál ­van rossz is. Pártunkba' 30kan, tódultak olyanok, akikot nem a mog­győződés hozott'hozzánk/ hanop az. anyagi érdek.' Ezckc t ki fogjuk ac­pomi a pártbólo /Folyt .köv./ P. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom