Magyar Országos Tudósító, 1948. április

1948-04-19 [953]

/N<Sk az ipari termelésben. -Fo3ytatás,/ Vra/Sk - A felszabadulás után - folytatta Piros László - élotro kollott koltoni azokat a szakszervezeteket, amolypk a múltban működtök* Ma már uj fo la da tokit végozhotünk* Legdöntőbb kérdés a termelés Tokozása, az olcsóbb és jobb termelés és a hároméves tervnek rövidebb idő alatt való korosztülvitolo* 'A tőkés államokban bérharcok és sztrájkok árán vívhatja csak ki a dolgozó & magasabb életnívót*; a népi dcmokráclábcn a szakszerve zotok fontos föladata az életszínvonal eme léso, de cmollott a gazdasági szompontok, a kulturális érdeket, a több, jobb és olosóbb tormolés szempontjait is szem előtt tartja, 1948 március 15-iko döntő fordulat a magyar dolgozók életében. Először történj hogy fizikai dolgozik Kaptak a kormánytól kitüntet és okot. A munkapadok mollott harcolunk hazánk függetlenségéért, meggyorsítjuk az utat a domokrácia fejlődésére, a szocializmus folé s óbbon a nagy munkában méltó sogitőtárs az ujtlpusu nö, aki tolj03 erőjével résztvesz az ipari terme lésbon, — Ratkó Anna a textilszafcmunkásnők novébon örömét fojezto ki a nőszervezetek ogyositésón^és kérte, hogy ötévi gyakorlat után a toxtilmunkásnőlr szaknunkásnők lohossonok, — Lakatos Béla. a munka vorsony iroda titkára a munkamenet racionalizálására kérto az ipari dolgozó nőkot. Hamar Károlyné a Győri Vagóngyár, Kövos nndrásné a magánaltalmazott, Csilla Györgyné a Goldborgor-gyár munkácnőinok üdvözletét tolmácsolta, — Dr, Rostás Oszkár OTI-igazgató'az üzemi dolgozók ogészségügyi holyzotéről adott folvilágositásokat»UMód AJLadárné, a Torvhivatal kiküldöttje hangsúlyozta, hogy a termolési tórv az üzemok millióinak olcven ós gyakorlati tovekenységo megszabja dorsunkat s ezért kell'az asszonyoknak komoly érdeklődést tanúsítani a kivitel kérdésébena-Dr. Surányi Olga /póos/ a kiöregedett szakmunkások más beosztásba helyezését kivánta. - Kállai Magda az MNDSz örömének adott kifejezést, hogy a szakszervezeti nőmozgalom bekapcsolódott végleges/Ón a központi munkába. Neszvada Józsofné üzemvezető az államosítás jelentőségéről beszélt, Redő Istvánná a ruházati ipari munkásnők problémáit tette szóvá. Fehérvári Bélánó a szaktanitás kérdésével foglalkozott. Krobsz Etol OTI-főorvos azt hangoztatta, hogy a termelő munkában való részvétel é3 az anyaság ma már nom összecgyozJiotetlon, mort a szocialista társadalom borondozkedéso ozt lehetővé' teszi* Karczag Imre iparügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy az 5oo államosított Üzom 14ooo dolgozójának nagy szazaiékát nő teszi ki, Az ipari igazgatás ismori a nők munkájának fokozott jelentőségét és áz ipari vállalatok üzomvozctőlnok kinevezésénél tekintettel is volt orrc a körülményro. Nom fogják többé tűrni, hogy a nők hátrányosabb . helyzetben logyonok az ipari tormolésbon és ha a tőkésok nemzettek oleget özeknek a követelményeknek^ a demokrácia ogyonlo mértékkel móri a munkát. - Morcs Margit a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok üdvözlő tét tolmácoolta az ipari kongrosszusnak, - Tóth Matild zárószavalval ért véget az értekezlet, amelyen kidomborodott az az elv minden felszólalásból, hogy a magyar asszonyoknak politizálni koll, /MOT/ Mj,