Magyar Országos Tudósító, 1948. február

1948-02-20 [951]

A százéves korú ami sta kiáltvány. Na/Gné. A, Magyar -Kommun&sta párt tudományos aka dómiauén pénteken délután Rudas László tartott n*gy'érdeklődés se 1 kísért előadást B A, száz­éves kommunista kiáltvány n cimmel. Nógrádi Sándor államtitkár megnyitójában rámutatott arra, hogy rao3t ünnepli az egész világ a kommunista kiáltvány századik évfor­dulóját. Hangoztatta, hogy ez a kiáltvány vsl$ az az erőforrás,amely­hez száz esztendő során a marxisták mindig visszatértek, amelyből erőt merítettek a harshoz. A kiáltvány állandó támadásoknak volt kitéve nemcsak a tőkés osztály ügynökei* hanem a jobboldali szociaálisták is sokszor támadták. Ezek megcsúfolni és elárultd a munkásosztálynak. ' * Ezután nagy figyelem közepette Rudas László tartotta meg előadását. Kijelentette, hogy a kommunista kiáltvány volt az alapja annak az igazán forradalmi elméletnek és gyakorlatnak, melynek révén a muakásság osztályharca most már öntudatosan folyik. Ettől az Írás­tól számitható a tudományos kommunizmus megszületése, de vele kezdő­dött a kommunista párt története is, A kiáltvány sorsa'visszatükrözi a modern proletariátusnak, átváltozását azzá az osztállyá, amely nemcsak objektíven van, de amely tudja is magáról, hogy mint osztály szemben áll a tőkés osztállyal ós tudja, ni a történelmi hivatása. & kiáltvány, alapeszméi nem változtak, ma is ellenállhatatlan erővel hirdetik a proletariátus győzelmének, a kapitalizmus bukásának olkerülhotetlonsé­gét. A kOHteunista kiáltvány először 0 történelemben e-gyesitl a tudományos szocializmust, kommunizmust a munkásmozgalommal,' először ' fűzi szerves egységbe a kommunista elméletet és kommunista gyakorlatot. Ma épül a kommunizmus uj világa - mondotta Runfias Lászl#.­A konnunista kiáltvány diadalútja ez és nem árulok el titkot, ha kije­lentem, hogy a Magyar' Kommunista Párt azért álla nemzet, az ország, a demokráoia, a haladás élén ebben. az'országban, mert mindig szilárdan állt 0 lz>mmunista kiáltvány talaján. Természetes, hogy a kiáltvány "egyes tételei változtatásra szorultak. E z t ragyogóan elvégezte Lenin és Sztálin. A benne lefektetett általános alapelvek azonban ma is mara­déktalanul órvóhyosek.' Nincs az az atombomba amely ogy történőLmilog halálra itélt társadalmi rendszert megmenthetne, vagy egy történelmi­leg szükségessé vált. magasabb kommunista társadalmi rend eljövetelét megakadályozhatná. A Szovjetunió megszületésével alapjában megválto­zott az egész nemzetközi munkásosztály és minden elnyom*tt nép harca az imperializmus ellen. Ennek a harcnak az élén a legnagyobb szocialis­ta nr.gyhctalcm. a Szovjetunió áll. Változatlan a kiáltvány elvei a kom­munista feladata a dolgozó nép élén harcéIni a maga, a dolgozók, a né­pokj a nemzőtök felszabadításáért,' Rámutatott arra végül, hegy az első világháborúban a hivatalos szociáldemokrácia cserbenhagy ta azt a zász^ lót," amit- Marx és Engels a konmiunista kiáltványban kitűztek és egyedül Lenin volt az, aki akkor a nemzetközi munkásosztály becsülő tét megmen­te tto. Kérdezte, ha körülnézünk a világban, vájjon nem hason ló-e a hely zet ma Is? Ma is kommunisták állanak ez imporiali smus/ a szabadságjo­gok, a függetlenség megvédősere irányuló haro élén, do ma már a népek megtanultak bizni a kommunistákban ós azt a pártot látni a tomraunista párabban, ^ a mely az ö pártjuk, amely a dolgozók, a nóppk, a nemzetek szabadságáért, függetlenségéért küzd. AlóT/

Next

/
Oldalképek
Tartalom