Magyar Országos Tudósító, 1948. február

1948-02-12 [951]

1943 fybruár 12. 14 óra 40 poro 12. kiadás. • ki X % e v f 0 ly a m« /A Teréz-köruti g: ilkos asszony a rögtönitelö biróság előtt .1.folyt/ Tö Sy/Sk - Egy este bőrönddal állított ba s azt mondta: cz a la­tor ma som jött haza. nara birjn tovább, öng. ilkos' lesz, - folytatta' vablomKS t Sárinó. - Megtörtént, hogy férje barátnőju lakásán 08i­n ált ja Ion otát • Több Ízben hallgatott ram ós megnyugodott. Harmadi- ' kán kaptam tőle egy levelezőlapot, trol. ben azt irta: "Drága. Etám, na~ • gi-qn kérlek, a napokban, a reggeli órákban látogass meg, fontos be­sző Ini valón van veled. Csókol Boriska." Misnap reggel, amikor tud­tam, hogy c férje már nincs otthon, el is mentem hozzá. Arra-.kért, • .adjait el két használt selyemruh'..j át,, hogy og„ ujat vehessen, mort piknikre áivták és nincs mit felvennie. lágy ruháért száz forintot kért* Odaadta .férje katonai bakancsot is, azzal, hogy ninca koszt­pé-za, adjam el ötven forintért azt is * A holmikat a Garai-téron akartam, ela dni, de kjne vettek, hogy kopott ruháért ilyen nagy árat kérek, a bakancsért pedig ássak harminc forintot akartak.adai. Rzután Sárinc az emlékezetes véres nap eseményeire tért át. Szcmbaton röggel, ugyancsak a korai órákban kereste fel Gálnéfe. - Nyomban láttam, hogy nagyon ideges, - hangzott a valló más ­; mondtam,bogy a bakancsért mit? akartak adni, mire dü-.ös lett, azt mondta, miért nem adtam oda, hiszen tudom, hogy nincs pénze. Pa­naszkodott, hogy if ez a lator megint későn jött haza/*. Ha a férje nem jött min&l.-rb haza hlva.t ; li ora utan, már tagy beszélt róla, mintha kim>radt volna, mort tudt.., hogy barátnőihez ment. Annyira ideges volt, hogy szinte ugr.-1'.t. Nyugtattam, mert ismerten, hogy idegei gyakran felmondják a szolgálatot, ü azt' hitte, hogy védem.' férjét cs dühében bel Empott az arcomba. Ráki.'ltottam: n Megörülté 1, Boris? f Azt ki - balta," te is oly an ".aljas vagy, mint az a piszkos lator" és a hajamnak esett - A bájéicái.. fogva magamhoz ^huzt vm és az ágyra löktem. Ekkor megrúgott-, mire lefogtam a lábait. Ütött, rúgkapált s • mindket­ten leestünk a parkottára. - Persze, maga volt felül, mag . volt az orősubb/.-w ' - Sajncos,. ón voltam az e ÍŐsebb. Orron vágott, szidalmazott Os elekor kaptam először a torkai wz- jobbko zennel és szo-aitbttam. Az­uttii a másik kj zömmel felvettem a . Iszkavasat... , - Meddig nyomta r nyakai,? - Nem tudom. Akkor m_.r én is «l;an lelkiállapotban­voltam, hog:' nem tudtam,, mit csinálok. . Az elnök az asztalon levő bűnjelek közül papirosból kihá­moz egy görbült piszkavasat 's fölmutatja a v -dlott előtt. - Ez volt- az? - Igen, - hangzik alig hallhatóan os a gyilkos nő sirva­f a ka d. - tez.se! ütöttem, többször... egymáson henteregtünk. 0 vé­dekezett, ki e,karta a n, .kát szaba dit-ni.., - De ez nem sikerült, ugye? - szol az elnök. - Nem, mert ekkor mar állat voltam. - • . Elakad a hngja, kéri, hogy kissé pihenhessen, majd. igy folytatja; . • - Aztán, mikor már nem is hörgött, felálltam, de rondki­vül eres rem.egés fogott el,. - akadozva beszéli el mindezt a vádlott asszony.' - Minden forgott .körülöttem. Az egyik fotőjben láttam egy csomó spárgát és a nyakára hurkoltam. /Pol; t .köv../

Next

/
Oldalképek
Tartalom