Magyar Országos Tudósító, 1948. február
1948-02-11 [951]
Ankét a Magyar Szövetkezeti mozgalom uj útjairól* Hi/k n é A líomzoti Parasztpárt "A magyar szövetkező ti mozgalom uj utjai" o.-mmel ankétet rendezett, amelyen Erdei Foronoya MOSZK alelnöke tartott előadást, likngsúlyozta, a régi szövetkezetek a ka- ^ pi talizraus intézményei lettek, a mezőgazdasági termeles fe jlrensztésóken alig volt jelentőségük. k régi rendszertől átörökölt szövetkezeti hálózat képtelén az uj politikai és gazdasági rendben igazi szövetkezeti mozgalommá nőni. Á magybr szövetkezeti mozgalom csak uj utakoh juthat"ol a fejlődőének annak a fokara, hogy egyfelől igazi mozgalom legyen, másfelől a azövetkeseti tagok ga-edálkodáeáná; nagyarányú fejlesztését szolgálja. 4 felszabadulás után döntŐ-gJexontöségü volt a f eleteives szövetkezetek .legalakulása. Ha gy rahrva t o 11 intézményként á iaicu.lt meg az ü r szágos Szövetkezeti Tanács, de a hozzáfűzött reményeket nem valósította eg, elvesztette kezdeményező jelentőséget.Ezt a szerepét a-• szöveteié zetiigyi minisztérium vette át, munkája nem volt könnyvü, mindamellett igyekezett irányító szerepét betölteni. .Legnagyobb Jelentőségű e se meny a szövetkezeti központok összevonása volt. Ha a H03ZK mellett osak a hitelszövetkezetük és házépítő szövetkezetek ké peznek külön szövetkezeti hálózatot. Minden átalakulás ellenére szövetkezeti rendszerü-'k alapjai és seervezósi módszerei változatlanok maradtak, Az ország politikai es gardasági rendje gyökeresein megváltozott, a magyar gazdasági rendszer többé nem a kapitalizaus rendszerén épül fel, hanem egyre katérovottakban alakul át a népi demokrácia ga zdasági rendjévé. Szövetkezeti iKínd s serünk ezeldiez a politikai ös gazdasá d változásoidioz képest kétségtelenül lemaradt, ma nem felel meg se az ország politikai és gazdasági rendjének, sem pedig azoknak a szükségleteknek, amelyek*! földreform végrehajtása vitán a mezőgazdaság fejlesztése megkövetel* A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen tehetetlenek- szővetkezetink. Szövetkezeti mozgalmunkra vár tehát az a feladat, hogy egyfelől be tudjon ikleszkedna a népi demokrácia gazdasági rendjébe, másfelei kisparaszti me- • zögazdaságunkat magasabb fejlődése fokra segítse. Ez a -feladat lényegeben azt jelenti, hogy fejletlen es kapitalista rendszerű szövetkezetünket népi szövetkezeti rendszerré alakitsuk át. ^Agnylit a lehetősege annak, hogy a szövetkezeti mozgalom döntő szerepet vigyen a nemzet gazdasági életében. A szövetkezetek a népi demokráciában a gazdasági szervezés legmegfelelőbb eszközei, A, szövetkezetben az öntudatos és politikus vezetés elvének kell érvényesülnie, védekezésül minden kapitalista befolyás ellen. A szövetkezet nem automatikusan háta csodaszer, kanom az a szervezési módszer, &zz&±p$& aeielynek segítségével céltudatos munkával elérhetjük a kitűzött célokat. A szövet-* 1 kezetek létalapja a termelés megszervezése. Azok az igazi és fejlődő-.' képes szövetkezeti tipusok, amelyek a termelés megszervez-e en alaoulnak« A népi szövetkezeti rendszerben a központok e Isösorban:a szövetkezetek tervező, szervező és irányító intézményei es csdk másods-,orban nagykereskedelmi, áruförgali..i szervek. k'rdei kei enc a továbbiakban a szövetkezetek tinusai val foglalkozott, rámutatva arra, szövetkezetpolitikaiak feladata, hogy az egyes tor. tel esi es s zövotkc zósi területekre kidolgozza ós alkalmazza a ekelelP szövetkeaenknyttpunokat, * /Folyt.köv./