Magyar Országos Tudósító, 1947. december

1947-12-04 [949]

BG/HM CSÜTÖRTÖKÖN OÉLUTÁN A FÉSZEK CLUB HE LY I S É a áD E N TARTOTTA 22. KÖZGYŰLÉSÉT A MAGYAR PEN CLUB, RUBJ>NYI Móars ÜGYVEI TŐ AL­ELNÖK SZÁMOLT DE AZ ELMÚLT ESZT- WDÍE E N FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGRŐL Ki EMELVE A PbNVCLUBOK ZÜR( CHI KONGRESSZUSÁN VALÓ RÉSZVÉTELT, & ZÜ­RICH) K ONGRLTSZUS NAGY LELKESEDÉSSEL VLTTL TUDOMÁSUL A MAGYAR SZEL­LEM ÚJJÁÉLEDÉSÉT A DEMOKRÁCIA JEGYÉBEN. A PÉNZTÁRI SZÁMVIZSGÁLÓ Jf L í. NTÉSEK ÉS AZ /LAPSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELBOGAOÁSA UTÁN A TAGOK T Á RS A S V A C S 0 R Á N VETTEK RÉSZT, /MOT/. / á- • - : .: ' • 1 Sztálini Alkotmány. Nl/áné. A Szovjetunió és a a egész haladó emberiség december 5-én ünnepli tizenegyedik évfordulóját a Sztálini Alkotmány tör­vénybe iktatásának. Ebaol az -alkalomból a Láagyar-Szovj - t L'üve 18­dési Társaság a korúm Gálub dísztermében tartott örure-pség kereté­ben ülte meg a Sztálini Alkotmány napját. Az ünnepségen agajelent szovjet részről ? u sldLn, a Szovjetunió budapesti követe, a követség tagjai, magyar részről a kormány képviseletében jelen volt Pesté. László államtitkár, a fővárost Bechtler Péter alpolgármester képviselte, Rus: nyák Istvun professzor a karyar-Szovjet'Lüvelö­dési Társaság n vében mondott rtgaryitű beszédet, majd dr,Rios Ist­ván igazsa ;áígyi;ii:axszter t-.rtott alöadást a Sztálini Alkotmányról, Idézte Sztálinnak az 1935.évi szovjet alkotmányról tett azt a megáll'pitaáá b, hogy az a már megtett ut, a már elért eredmények lcrö v zitése. Énnek a megáll.pitásr-.ak alapja... kell megvizsgálnunk a Szovjetunió 1936. évi alkotmányát - mondotta. ­f m_rt esak igy ál­lapíthatjuk még ezt a vi la,;, tör tér -lemben egész .n hiá-et~tlen*'fc j­10 é -,t, amolyen a Szovjetunió megalakulása őt- átment és csak igy ^tudjuk 1,.mérni zt a. hat.Imas munkát, amelyet a szocializmus ' felé megtett, Az orosz forradalom az orosz dolgozók győzelme volt. Az áll .mélot irányitása a dolgozok kezébe került és ,zzel megte­remte ttok -naak l,,áetéségét, hogy szocialista állami és társadal­mi berendezkedést ;pitsenék ki . T Demokráciát ér, szocializmust cs k azokk.l lehet apitoni, akik ezért harcolt.-, k és verest k, de seaaui ..sotre sóm . zok­k: 1, .kik .géaz • n ntf.khen saját osztályéra ekeik alapján a ázoeir.llz­i-us és a dsaiokráoic. Ilon harcoltak - folytatta a. miniszter. Aid. ugy akar demokráciát éa ezoci .lim.mst építeni ,áogy ..mikor . ze le­ne k intézményei üieg ;yermekcipéban járn \u . k'ta.loaib.n rármmlto­ti a domokráciv. és a szocializmus jllorisé; _i a., • •.z l.ve bukásra itéli az általa rr gvalócitani akart célt, A r.igkcio nagyon uayeson­probálaozi :, .-. ikor eZeiaf orga.tó mvé.on reklama.Lja. a. d- mokratikus j o .ok t : maga számára is, anrt tuáj: , áogy ,&..]; s'gitsegév 1 á*o­ménnye2 «zólmára- t ja meg i d.. aiokráora. , egbukt .tásért, 1-Tem születhe­tik tehát m a lOárácia a doaioár. .tákaia jo ok ~,gyaz..rü kihirdo tésé­vel, hanem mind nmek olőfeltoto le az aahd.aöh .éikus erők elfoj­tása, ami néha. csat; nem demokratikus eszközöké-.I lehetsé.eo.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom