Magyar Országos Tudósító, 1947. november
1947-11-06 [948]
o Icj/'iné A Rádió eheti szemléje keretében vitát rendezett Konstantin Szimonov:áAz orosz kérdés" cimü szi:av:.. ; v&rÖl, ami most; megy igen nagy sikerrel, sorozatos oloadásokbae., a magyar ámzeti Színházban, A rádióvitában Major Tamás, a lí e .mzeti SzinhAz igazgatója és Horváth Zoltán, a Világosság főszerkesztője vette:: részt, Major Tamás kif.jtette, hegy a darabot orosz realista irta, "Azt hiszem - mondotta - hogy az egész olvadás alatt ott lappang a fen? szinpídon az amerikai nagy tó ke szelleme, Somlay Arthur biztonsága és nyugalma mögött ott érezzük a dollármillióibat. Ez a nyugalom akkor válik iga zár. fenyegetővé, amikor ellen merészel állni valaki a dcliármiIli cárnak• Ebben a darabban ez a lényeg: békét akarunk, s ezt a beket nem az amerikai nép veszA-lyeztóéi, hanem az amerikai -„agytőke, A darab kom. k legizgatóbb kérdését veti fel és oldja meg művészien, égsto igazságtalanságokat tár fal az emberiség erdekében, Moszkvában , sajnos, csak rövid időt tölthettem^ de már ez is meggyőzött arrOl, hogy az -rrosr. nép a békét akarja/' btalt arra a lázas murámra és építkezésre, -mi ^roseorszag-szerte folyik, a könyvkiadás t r iá3i példányszámaira, m& ) :ind" azt bizonyitja, hogy az orosz nép elementáris erével csügg a békén. A szovjet nép egy jobb életre rendezkedik be. Elmondott "Y.jor Tamás egy jelenetet, amelynek a áo.azkvíii Metrón volt a tanúja.- A munkások munkába siettek, s mindnek a kezében ott volt a Pravda, amelynek első oldalán nagy betűkkel hozták annak az amerikai szenátornak r. nyilatkozatát, aki kijelentette: "Hogyha Visinszkij ur ugy értette, hogy én Oroszországot atombombával, akartam elpusztítana, akkor helyesen értelmezte a nyilatkozatot," Hihotetle :, milyen elszánt dühét keltett az orosz műnké sokban ez a nyilatkozat, be ennél csak :. nyugalom volt hihetetlenebb, :. moly akkor tükröződött vissza arcúiéról, árikor az újságot a zsebükbe tettek, ki igen is békát áhaima k - ez látszott az arcokon, ' s ér. ezt az igazi b eke akaratot láttam mindenütt Moszkvában és 0 r os zországban. Horváth ^oltán hangoztatta, hogy aki az uj világ felepitésében, s az uj kultúra mogeoromtés:hon resrt vesz, akarva-nem akarva, politizál. Az irodalom maga is politizál, e-ondoljunk Dosztojevszkijra, fogolyra, vagy Gorkijra, de gondoljunk arra is, mit jelent Shakespeare, Stendhal, Goethe, vagy ^eine irodalma, A nagy írók mind politikai alapvető irányelvekét adná: a maguk koranak, jt kérdéses szind.are.bot még nem láttam, de amit ^m.jor '*.r:áctól hallottam, abból arra ?:övetkeztétek, hogy ez a szinnü az uj világ kialakulásának legárzékonyebb pontjára tapint rá. Amerika reprezentálj... ma az egész világ nagytőkéseit. Legyünk tisztában azzal, hogy a V/a 11 Street, raűkor poD.it':>.kát csinál, nemcsak az amerikai tekét •a./.pviseli, nemcsak az angol-amerikai olajérdekeltségekét, hanem képvisoli a franciél;iz, a hollandokat, a bolgár es e magyar ellenforradalmár nagytőkéseket is. & ^'őrizeti Szirénáz darabja nyilván népi r.z amerikai sok-sokmillió dolgozót repró zen tál ja, iianem azt a néhányezer nagytőkést, s ennek a politikának egy szobrn is eng lehet a célját mindani: szovjcteliénesaég! A cél világosan:* _ a szocialista erek kiszorítása a hatalomból, s ezután ozekno..: a.e -rökno.k a • .egsomén si tó •••e következik. 3 3 akarják keríteni a Szovjetuniót, elszigetelni, de azt egyotien ország som nigedketi meg ' ágának, kegy agresszív legyen 0 Szovjetunióval szembon, mert c szocialista öntudatra ébredt munkásság nem' ha jlandó irrgát j ág egyszer a nettóké erdekeiért vá.r/ohidra küldeni. A.Oiy i^... ' Orszio^l
