Magyar Országos Tudósító, 1947. november

1947-11-01 [948]

Az iJpito.i. oa.ri kunkénok :„ongrcs3zusán ak második n-.'.pje , 1< £$Xyip.tLsJ Ha/Gné, 3ikrn3zállt r.z építőipar államosítása és c z építőiparban megnyíivánuló mink-.nélküliség gyors leküzdése laoilott. Eíscher József, a Közmunka tanács eineko üdvüzleténe".: tohiáceoló.sa után ugyancsak az építőipar állar.iositásána: szükségességét hangoztatta • Az épi tói pari vállzl2:ozók illetéktelen hasznát a nunlcáaoloir ?c kell juttatni. Az építőipar irányítását régik, lelő ssakeabereh. a. Eérc kell bízni. Ezután Kőszegi Fmronc országos ügyvezető titkár j) beszámolt az wlmult két esztendő . eredményeiről és az ezelatt elért sikerekről. Szobák András államtitkár beszédében hosszasan foglalkozott - a munkásosztály évtizedes karcával, Lhngoztatta,hogy ezt a harcot, he más körülmények között, sokkal enyhébb formában is, de tovább kell folytatni a munkásosztály teljes felszabadításáig. E harc legerősebb fegyvere a tudás, s ennek segítségével k~il a ma még közömbös, de inkább " demokráciához hajló tömegeket a munkásosztály sorainak megnyerni, kiemelte a reakció elleni karc fontosságát. Ezután Sz.ake.aits Árpád minisztersínekkély< ttos eme 1kodett szólásra, aki beszéde elején megemlékezett arról,hogy októberben volt negyven esztendeje annak, hogy tagja az Építőipari Munkások Szövetségének. Beszélt e negyven esztendő viharairól ós azokról a küzdelmekről, melyeket mint építőipari munkás társaival o gy itt f o lytatott * - Ez a szakma mindig c legtöbb- t szenvedett a vil;..g változáséi, e belpolitikai változások, a gazömsági váls-gok, az infláció, r defláció, a jó, vagy róssztorriés, stb, miatt, -»s szenved még ma is. -egszer.védték .-. i\ ekciot, _ eegszoiivodi?. á demokde•..-.0lTuciából or-dnc:;, hcáib&áz regi -..orthy-ro.-dszer keserves örökségei. Kom könnyű epi tárarakásnak lenni, de éppen ezért talán szép. iv:a. hiszen, hogy \-n még ogy szalzaa, amely derűsebben tekinthet a rossz évekre is vissza, mint az építőmunkasoké, mert hiszen e.-yet ftejÉ vehettek el tőle: a szabadságot. Az opitömunkás a legszabadabb minden szakmák között, még a reakció id ..• jén is a le "szabadabb volt. Demokráciánk nehéz munkával próbálta elhárítani fellő* o.e30 uzjábol- az akadályok .t, helyrehozni a régi rendszer rombolásait, a ..ábozu pusztításait,- újjáépíteni a romokét, Es merm-.yi újjáépíteni v.d«; van? Mennyi lakást k. 11a s. uj jáspit^eni, mennyi' iskolát, kö;. int-meeény t, kórházat es sajnos egy- rommá lőtt országbarma szociális haladás útjáról lemaradt országban nem nyílik'elég munkaalkalom éa külföldre kell küldeni a szakamberok ezreit. Ez keserves . de vájjon kétségbe koll-c esnünk? Nem. Meg kell turemtenünk a lehetőségét annak,hogy a magyar épitönünké.s itthon noradhassen, itt dolgozhasson, munkaerejét országunknak áldozhassa. A" országnál: most mi állunk'a kormányrúdjánál, mi vegyink a kezdeményezők és a végrehajtók is». kom volt szerencsés számrkhra sok minden. Sok minden előfeltétele hiányzott e nnak/nogy \ggy végezzük dolgunk:.t,ahogyan szerettük volna, így nwin volt kegyes hozzánk az időjárás, egymásután értek boiinunícit a súlyos aszályok. /folvt, köv./ E7. \ * " * •